Látomás 2 75 az
Horváth Márk - Lovász Ádám Kötetünk elsőként foglalkozik részletesen Georges Bataille filozófiájával és társadalomelméleti gondolataival magyar nyelven. Bataille munkássága nagy befolyással volt a huszadik századi kontinentális filozófiára és szépirodalom-ra egyaránt.
Bataille kulturális befolyása messze túlmutat az akadémiai filozófia területén: meghökkentő és rendkívüli erejű írásai hozzájárultak új művészeti zsánerek kialakulásához is. Bataille írásaiban a negativitás mellett a humanizmus, a modernitás és a felvilágosodás kritikája és kifordítása jelenik meg.
De ez a radikális diéta a látás helyreállításához és negativitás nem öncélú gesztus, hanem egy új közösségi gondolat megalapozásának igényével magyarázható. Bataille műveiben külö-nös és hangsúlyos szerepet kapnak a ritualitás, a szentség, a szuverenitás és egy alternatív politikai lehetőség gondolatai.
Tézisünk szerint megalapozottan állíthatjuk, hogy Bataille életműve túlmutat az esztétikai és művészeti aspek-tusokon, noha ezek önmagukban sem mellékesek, és ezekből az elemekből egy átfogó filozófiai rendszer rekonstruálható. Kötetünkben egy olyan teoretikus perspektívát kívánunk megnyitni, amely a dekonstrukción, a poszt-strukturalizmuson és az áldozati jellegen keresztül azt a "lefejezett filozófiát" mutatja meg, amely meghaladja a modernitás produktivista, elidegenedett, a közösségiségtől eltávolodott látomás 2 75 az való-ságát.
Az esemény, a reprezentáció és az ítélkezés Paul Ricoeur szerint az archívum a történelmet fenntartó, legitimizáló intézményként definiálja önmagát.
Odo Marquardnak a filozófia "lefejezettségéről" szóló tézisét új megvilágí-tásba helyezheti a bataille-i szempont kibontása. A filozófia Marquard el-gondolásában elveszítette megalapozottságát.
Bataille gondolkodása elvezet-het bennünket egy olyan filozófiai felfogásmódhoz, amely megszabadul a megalapozási igénytől. Ebben az értelemben Bataille "ateológiája" mutatja meg számunkra azt, hogy mi marad a gondolkodásból és a szubjektumból az ab-szolútumok eltörlését követően.
A nagy metafizikai rendszerek és teleológiák diszkreditálása következtében nemcsak a világ válik fejetlenné, hanem a filo-zófiának is fej nélkülivé kell átlényegülnie. Ennyiben Bataille a posztmodern gondolkodás anti-logocentrizmusának egyik előfutárának is tekinthető. Könyvünkben anti-logocentrikus gondolatként, az emberi szubjektivitást privilegizáló filozófiák ellenpólusaként értelmezzük a bataille-i filozófiát, amely a poszthumanizmus felé is nyitott.
