Látás általános

Ha az érzékleteket aszerint osztályozzuk, hogy a tárgyról, eseményről milyen távolságból szerezhetünk információt, közeli és távoli érzékleteket tudunk megkülönböztetni. A látás az utóbbiak közé tartozik.

A távoli érzékletek klasszikus meghatározásában kulcsfontosságú az a jellemző, hogy ezek segítségével anélkül is felfogjuk látás általános tárgyak, események jellemzőit, hogy azoknak a közvetlen közelében kellene tartózkodnunk. Bár a hallás és a látás is a távoli érzékelés kategóriájába tartozik, a látás olyan tárgyakat, eseményeket is közvetít, amelyeknek nincs hangjuk, vagy oly messze vannak, hogy a hangjukat nem halljuk.

A látás az érzékelési-észlelési látás általános közül az egyik legfontosabb, úgynevezett vezető érzékleti modalitás. Olyan lényeges információkat is közvetít a világban jelen lévő tárgyakról, amelyeket a hallás nem vagy kevésbé képes közvetíteni.

Ilyen a tárgyak színe, mérete, formája, téri helye, mozgása. Mindezeket a tulajdonságokat megfelelő részletességgel csak a fény képes közvetíteni, felfogásukra pedig különböző szemtípusok differenciálódtak az élővilágban. Ezek receptorai végzik az átalakítást trandsz- dukciót. A látás tárgyalása során mindvégig azzal foglalkozunk, hogy miként közvetíti a látás a világot, mi jellemzi a látási észlelést.

Ebben a fejezetben röviden áttekintjük mindazt, ami nélkül nehezen értenénk meg a magasabb szintű folyamatokat. Elsőként arról lesz szó, hogy mi is a látható fény, miként alakul át a fény az emberi agy számára feldolgozható üzenetté, azaz akciós potenciálok sajátos mintázatává. A fénytől a retináig A fény A fény az elektromágneses sugárzás egyik formája. A fénynek az emberi szem számára látható spektruma az elektromágneses sugárzásfajtáknak csak igen szűk tartományát jelenti.

A további sugárzástípusok szenzoros látás csökkenő hullámhossz szerint — a váltóáram, a rádióhullám, a mikrohullám, az infravörös és az ultraibolya sugárzás, a röntgenhullám és a gamma-sugárzás. Ezt szemlélteti a 3. Az ilyen gyorsan terjedő sugárzással közvetített információnak az érzékelése-észlelése lehetővé teszi, az egyik szem látásának hiánya az a tárgyakat, eseményeket megjelenésükkor minimális késleltetéssel, azaz azonnal lássuk.

A fény része a környezetünket alkotó elektromágneses sugárzások tengerének. Ennek a tengernek, bármilyen sugárzás-összetevőjét is vizsgáljuk, hullámai vannak; kicsik és nagyok, gyorsan és lassan ismétlődők. A fény tehát hullámtermészetű jel, és hasonlóan minden ilyen jelhez, néhány alapvető jellemzővel írható le.

A hullám magassága látás általános amplitúdó, a másodpercenként érkező hullámok száma a frekvencia. Magasabb frekvencia esetén például egy másodperc alatt jóval több hullám érkezik, mint alacsony frekvenciánál.

Több hullám, azaz magasabb frekvencia esetén természetszerűleg a hullámcsúcsok távolsága kisebb lesz, azaz a fény hullámhossza kisebb lesz, mint alacsony frekvenciánál.

A fény hullámainak ismétlődésére, eltérően a hanghullámoktól, ahol a frekvencia a konven- cionálisan használt jellemző lásd A hallás alapvető folyamatai című fejezetbena hullámhosszt használjuk mutatóként. A hullámhossz tehát a fényenergia frekvenciájának vagy rezgésének mértéke, hullámhossznak nevezett egységekbe alakítva.

A hullámhossz nem más, mint annak az útnak a hossza, amelyet a sugárzás egyes hullámok rezgések között megtesz. A hullámok távolságának mértékegysége a nanométer a méter milliomod része.

A látható fény tartománya a és a nanométer közé esik. Az elektromágneses sugárzásfajták teljes tartománya, kinagyítva a látható fény szűk hullámhossztartományában a teljes spektrum A 3.

Joggal elgondolkozhatunk azon, hogy mi lehet az oka annak, hogy pont erre a szűk tartományra rendezkedett be a Föld élőlényeinek a látószerve. Feltehetően fizikai és evolúciós okai vannak mindennek.

Nem valószínű például, hogy a látás általános szélesebb tartományt alkotó ultraibolya vagy infravörös fény felfogására kialakuló szem jól biztosította volna az élőlények alkalmazkodását a környezethez.

1. Általános szemvizsgálat
2. A szemedet minden nap használod, ezért tudnod kell, hogyan működik, és hogyan működhetne esetleg még jobban.
3. Kortól és nemtől függetlenül nagyon fontos a rendszeres látásvizsgálat, csak így deríthetünk fényt időben a szem betegségeire.
4. 2. Szenior Akadémia – fókuszban a látás – Semmelweis Hírek

Elsősorban azért nem, mert a rövidebb és a hosszabb hullámhosszú energia nem nagyon alkalmas a környezet tárgyainak, eseményeinek közvetítésére. A nanométernél rövidebb hullámhosszú fénnyel az a probléma, hogy a földi légkör molekulái jelentős részben elnyelik, ezért a világ tárgyaihoz el sem jut, és így vissza sem verődhet.

A látható fénynél, tehát a nanométernél nagyobb hullámhosszal jellemezhető hullámokkal viszont az a probléma, hogy ezek részben vagy teljesen áthatolnak a tárgyakon, és nem verődnek visz- sza róluk ilyen az infravörös fény látás általános. Ez egyébként a mikrohullámú készülékek működésének fizikai alapja. A látható fény egy durván nanométeres tartományt ölel fel. Az ebbe a spektrumba tartozó hullámhosszak együtt alkotják az összetett fényt vagy fehér fényt. A csak egy hullámhosszal jellemezhető sugárzás az úgynevezett tiszta vagy egyszerű fény.

Ezekhez az emberi észlelőrendszer sajátos színélménye kapcsolható erről a Színlátás című fejezetben bőven lesz szóa hagyományos hét alapszín: a vörös, a narancs, a sárga, a zöld, a kék, az indigókék és az ibolyaszín. Az alacsonyabb frekvenciájú sugárzás hosszabb hullámhossz, magasabb nanométerérték a spektrum vörös végéhez, a magasabb frekvenciájú sugárzás rövidebb hullámhossz, alacsonyabb nanométerérték a spektrum ibolyaszín végéhez közelebbi tartományába tartoznak.

Bár ez részben meg is határozza a szemek helyét a fejen, az evolúció során az élővilágban sokféle változat alakult ki. A gerinceseknél például elég jó összefüggést lehet felfedezni a szemek elhelyezkedése és az állatfaj életmódja között. Ilyen például a ragadozók szeme, amely azonos síkban helyezkedik el, biztosítva ezzel azokat a kétszemes megoldási lehetőségeket, amelyek a mélységlátáshoz nélkülözhetetlenek erről a Tér- és mélységészlelés című fejezetben bőven lesz szó.

Tudjuk azt is, hogy egyes állatok pl. Négy izomköteg a szemgolyótól egyenesen, további két izomköteg pedig ferdén fut hátrafelé. Az egyenes izmok a szemgolyó elülső részéhez közel, eltérő helyen tapadnak. Ha az egyenes szemizom összehúzódik, a szilárd tapadási felület koponya felé húzza el a szemgolyót, ha pedig elernyed, a látás általános eredeti helyzetébe fordul vissza.

Általános szemészeti vizsgálat, látásromlás, látászavar kivizsgálás

A középső egyenes szemizom rectus medialis az orr közelében tapad, összehúzódásakor az orr felé forgatja el látás általános szemet.

Az oldalsó egyenes szemizom rectus laterális a külső szemzug felőli oldalon tapad, összehúzódásakor oldalirányba húzza a szemet. A felső egyenes szemizom rectus superior a szemgolyó tetején tapad, összehúzódásakor a szem felfelé emelkedik, a tekintet felfelé irányul.

Ezzel ellentétes hatást okoz a szemgolyó függőleges alsó oldalán tapadó alsó szemizom rectus inferiormelynek összehúzódása lesüllyeszti a szemet, a tekintetet lefelé irányítja. Oldalirányú elnézésnél mindkét szem ugyanolyan mértékben és ugyanazon irányban mozdul el. Balra látás általános a jobb szem középső izma és a bal látás általános oldalsó izma húzódik össze, a jobb szem oldalsó izma és a bal szem középső izma pedig elernyed.

Szemizmok és szemmozgásirány Az ember különösen gyorsan tudja mozgatni a szemét, tekintetét töredék másodperc alatt tudja egyik tárgyról a másikra irányítani. Amikor ennek a könyvnek a lapjait olvassuk, az a benyomásunk támadhat, hogy szemünk igen gyors tempóban, balról jobbra haladva, finoman végigpásztázza az egymást követő sorokat. Mint korábban jeleztük, az önmegfigyelés tévútra vezet. Szemünk nem úgy gyűjti be az információkat, mint azt tapasztalatainkból következtetve gondolnánk.

Szemünk mozgását olvasáskor nem a homályos látás álmosság pásztázás jellemzi, hanem megállások, szünetek és újraindulások sorozatát produkálják szemmozgató izmaink. E sorokat olvasva szemünk nagy pontossággal lép tovább a kívánt szóra, szakaszra. Ezt három-három pár szem körüli extraokuláris izom működése teszi lehetővé. Az összehúzódó izmok abban az irányban mozdítják el a szemgolyót, amely részén az izom egyik vége tapad.

Az izmok másik vége stabil, nem mozgó felülethez szemgödör kapcsolódik.

2. Szenior Akadémia – fókuszban a látás

A mozgás mértéke az összehúzódás erősségétől, iránya pedig attól függ, hogy hol tapad a szemgolyón és a szemgödrön, illetve milyen erőfeszítést tesz a többi izom. A két szemmel való látásnál egy különleges mechanizmus biztosítja, hogy egy közeli tárgyra irányulhasson mindkét szem. Bármily furcsa, ehhez a két szemnek ellentétes irányban kell körmozgást végeznie. Ezt a többirányú, egész pontosan ellentétes irányú forgatást nevezzük vergens szemmozgásnak vagy vergenciá- nak.

A vergens mozgás során a bal szem jobbra, a jobb szem pedig balra fordul, azaz mindkét szem befelé, az orr irányában mozog. A közvetlenül előttünk lévő tárgyra irányított tekintést szolgáló szemmozgásformát konvergens szemmozgásnak hívjuk. A szemmozgások dinamikája A látás általános jellegzetes mozgásdinamikájuk szerint is osztályozhatók.

Az egyik szem- mozgástípust a nagy sebesség jellemzi, segítségével igen gyorsan képes tekintetünk egyik tárgyról a másikra váltani. A másikfajta szemmozgás sebessége széles tartományban változhat, jellegzetessége azonban nem ez, hanem az, hogy a mozgó célok folyamatos követését biztosítja.

Eszköztár: Látószervek Az emberi látórendszer részei a szem, az agy számos része és az ezeket összekötő pályák. A szemnek két része van: az egyik a képet alakítja ki, a másik a képet fordítja át elektromos impulzusokká. A legtöbb gerinces szemében kétféle fényérzékelő sejt található, amelyeket alakjuk szerint pálcikáknak és csapoknak nevezünk. A pálcikák gyenge fényben működnek.

E két eltérő dinamikájú szemmozgás eltérő célt szolgál, és részben eltérő agyi feldolgozóhálózat működéséhez köthető. A gyors szemmozgás teszi lehetővé a retina perifériájáról itt gyenge az éles látás a foveára itt jó az éles látás történő váltást. A periférián megjelenő tárgyra a tekintet igen gyorsan vált, majd a szemmozgás végén a tekintet a tárgyon megállapodik. Az ugrást szakkádnak, a megállást fixádénak nevezzük.

a színlátás titkai - élménybiológia

A szakkád látás általános látás általános szem állandó jellegzetes mozgása, egész pontosan az egyik ponttól a másikig történő tovamozdulása, például olyankor, amikor valamilyen vizuális eseményt nézünk, valamilyen tárgyat keresünk.

A szakkádok a tekintetirány igen gyors változását igénylik. Eközben az egyensúly és a látás mechanizmusaiért felelős, úgynevezett veszti- bulo-okuláris reflexek a fejmozgásból adódóan bekövetkező képeltolódás ellenére is képesek biztosítani, hogy a szemgolyó ideghártyáján retina stabil legyen a kép.

A szakkád a vizuális keresés, pásztázás exploráció egyik jellegzetes eszköze. Erről megbizonyosodhatunk akkor, ha megpróbáljuk saját szakkádjainkat a tükörben megfigyelni.

Hiába mozgatjuk majd szemünket, mozgást nem fogunk látni. Ennek a szakkádikus elnyomásnak nevezett jelenségnek azonban nem önmagában a mozgás az oka. Ezt úgy vizsgálhatjuk, hogy ugyanolyan sebességgel mozgatjuk a tárgyakat, mint amilyen a szemmozgás sebessége a szakkád alatt.

Szenior Akadémia — fókuszban a látás Szél Ágoston, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgatójának, az egyetem rector emeritusának telt házas előadásán az érdeklődők megismerkedhettek a leggyakoribb szemet érintő betegségekkel, mint a zöld vagy a szürkehályog, azok kezelési lehetőségeivel, de választ kaptak arra is, hogy mitől függ a szemünk színe.

Azt fogjuk tapasztalni, hogy sem az alacsony kontrasztú, lassan mozgó tárgyakat, sem a kicsiny tárgyakat, függetlenül a kontrasztjuktól, nem látjuk. Nem így lesz viszont a környezetüktől elütő, nagy, gyorsan mozgó tárgyak esetében, azaz önmagában nem a mozgás lehetetleníti el a látást.

Tudjuk, hogy a látórendszernek, különösen pedig az agynak bonyolult számításokat kell elvégeznie ahhoz, hogy a szemek mozgása közben is megőrizze a környezetről szerzett információkat, és a fixációk látás általános begyűjtött töredékeket egész képpé rakja össze. Egy adott szakkád alatt alig vagy egyáltalán nem vesz fel a szem információt, szakkádikus elnyomás történik Matin Valójában feldolgozórendszerünk nem sokra menne a szemmozgások rendkívüli sebessége miatt elkent, homályos látási információval.

Arra vonatkozóan azonban, hogy a szakkádikus elnyomás alatt a kognitív folyamatok elnyomása is történik-e, ellentmondó adatok vannak.

Az ellentmondás eredete a kísérleti helyzetek különbségében. A szemmozgás vizsgálatok eredményei alapján azonban igen korán felmerült, hogy a fixációk és szakkádok jellegzetes mintázatát az is meghatározza, hogy milyen előzetes elvárás alapján nézünk valamit. Yarbus klasszikus kísérletében a kísérleti személyeknek ugyanarról a festményről, az orosz Ilja Repin Váratlan látogató című művéről készült képet mutatott.

A három csoportnak vagy a szereplők ruhájára, vagy a szereplők és tárgyak helyére kellett látás általános, vagy azt kellett megbecsülnie, hogy mennyi ideig lehetett távol a látogató. Yarbus azt találta, hogy a szemmozgások és fixációk a feladat szerint eltértek bővebben lásd Csépe Persze a szakkádok nem látás általános.

Méretük a mozgás nagysága szerint és idejük a mozgás sebessége szerint is más. Szokásos elrendezésű szövegeknél a szakkádok vizuális szöge igen kicsi, mindössze 0,5 fok, képek esetében ennél jóval több. A laboratóriumi kísérlet tehát sokszor olyan változókat visz a folyamatba, amelyeket az értelmezésnél mindenképpen figyelembe kell vennünk.

Az olvasás lényegének megközelítése csak az infravörös fényt alkalmazó szemmozgásvizsgálókkal vált pontossá, megbízhatóvá. A kutatók azonban már akkor vizsgálták, hogy mi történik a szakkádok alatt, amikor ezek az eszközök még nem álltak rendelkezésre.

Marton és munkatársai a szak- kádok alatti információfeldolgozást egy igen ötletes eljárással tanulmányozták. A szakkádhoz szinkronizálták átlagoláskor az agyi választ.

Azt találták, hogy a szakkád indulásakor az inger jelzett vagy becsült helye szerint változtak a szakkádhoz kötött agyi potenciálok. Ezeket a szerzők lambda-válasznak nevezték. Az eredmények meglepőek voltak, ugyanis a lambda-válasz késői szakasza ugyanúgy tükrözte az információ feldolgozását, mint a látásvizsgálati passz ingerhez kötött agyi válaszok ezekről az 1.

A lambda késői pozitív hulláma eltért aszerint, hogy ismert vagy csak becsült volt-e a szakkád végállomásának, a látás általános a helye. A fixációk és a szakkádok időtartama erősen függ az olvasott szöveg természetétől is. Előfordul, hogy a szöveg egy adott részén fixációk egész sora jelenik meg, tekintési letapadás jön létre. Az úgynevezett tekintési idő ezeknek a fixációs időknek az összege.

Az olvasást tehát a fixációk, a szakkádok és látás általános tekintési letapadások sajátos mintázata kíséri. Ha az olvasott szöveghez a szemmozgás-regisztráló segítségével hozzárendeljük ezek idejét, érdekes törvényszerűségekre figyelhetünk fel.

ÁLTALÁNOS SZEMVIZSGÁLAT

Például arra, hogy vannak olyan szavak, amelyeket az olvasó kétszer is fixál, míg másokat egyszer sem. Egyes szavakon — ezek többnyire tartalmas szavak pl. Az utóbbiak általában funkciószavak pl. Az olvasási időkből készült statisztikák szerint Rayner a tartalmas szavaknak általában 80 százalékára van fixációnk, míg ugyanez az arány a funkciószavaknál 40 százalék. Ezenkívül minél ritkább egy szó írott alakjának előfordulása ezt a nyelvészeti kutatásokban az adott nyelvre készült gyakorisági szótárak tartalmazzákannál hosszabb a fixációs idő.

Általában az olvasott szöveg szavainak mintegy látás általános százalékán állapodik meg hosszabb-rövidebb időre a tekintetünk. Ennek az aránynak az alakulását alapvetően két faktor befolyásolja: a szöveg tartalma és az olvasó egyéni jellemzői.

Jó, ha tudjuk, hogy a szavak látás általános nem szükségszerű feltétele a fixáció. Kihagyott szavak Miért hagy ki az olvasó egyes szavakat? Ennek sok összetevője van. Az egyik, hogy egy adott szöveg a jövőkép az én gazdagságom mennyire várható, hogy milyen szó következik.

Minél kevesebb a kontextus alapján lehetséges alternatívák száma, annál nagyobb a valószínűsége, hogy nem áll meg tekintetünk az adott szón, nincs fixáció. A fixáció elmaradását a szavak gyakorisága is befolyásolja.

A gyakori szavaknál sokkal inkább várható, hogy nincs fixáció, mint a ritka szavaknál.

• Általános szemészeti vizsgálat, látásromlás, látászavar kivizsgálás | Med-Aesthetica
• A kétszemes látás Az Ames-szoba illúzió lényeges eleme, hogy egyetlen pontból, egy szemmel látjuk a teret.
• Pszichológia | Sulinet Tudásbázis
• Tudod, hogyan működik a szemed? - Éles látás

Azok közül a tényezők közül pedig, amelyek meghatározzák, hogy elmarad-e a fixáció, az egyik legerősebb a szavak hossza Brysbaert-Vitu A rövid szavakon vaj, kés, hal sokkal gyakrabban átsiklik a tekintet, mint a hosszabbakon, például a hat szótagig egybeírt összetett szavakon halászháló, madáretető.

Regresszív szakkádok A fixáció-szakkád-letapadás mintázatokat közelebbről szemügyre véve azt is észrevehetjük, hogy vannak a mondatnak, a szövegnek olyan részei, amelyeknél a szem visszatér a megelőző szavakra, és ismét fixálja azokat.

Ezek azok az úgynevezett regresszív szakkádok, amelyek az összes szakkádnak mintegy a százalékát teszik ki.