Még mindig a látás illúziója

Milanovich Domi Ha szeretsz valakit, mindent megteszel érte!?

Megfejtették az egyik klasszikus illúzió titkát

Na, ne már! A még mindig a látás illúziója sem hihetsz mindig, hiszen az, ahogyan észleljük a világot, eltérhet a látottak valós fizikai tulajdonságaitól.

A híres Hermann-rács illúzióban sötét pontok jelennek meg a vonalak metszéspontjában. Viszont ha ránézel valamelyikre, mint egy kis szellem, azonnal eltűnik. Most te is megtudhatod, miért van ez.

Te is látod a villódzó sötét pontokat ezen a képen? Elmondjuk, miért!

Ludimar Hermann közel százötven évvel ezelőtt fedezte fel a róla elnevezett vizuális illúziót, melynek biológiai magyarázatára még további évtizedeket kellett várni. A Hermann-rácsot nem csak azért lehet szeretni, mert vicces és játékos, hanem azért is, mert remekül feltárja a világosságészlelés mechanizmusait. Járd be velünk a retinád és az agykérged közötti csodálatos utat, lépésről lépésre, elmagyarázzuk, mi történik ilyenkor. A receptorok idegimpulzusokat gyártanak a fényből A látás ingere a fény.

A fény egy elektromágneses sugárzás, olyan, mint például a röntgensugár vagy a tv- és rádióhullámok, csak más tartományban van.

Az agy azonban nem érti a fényenergiát, ő csak az idegimpulzusok elektromos nyelvén beszél. Ezért szüksége van egy tolmácsra, aki a fényingert lefordítja elektromos jelekre.

Ezt a feladatot a receptorok látják el. A látás receptorai a retinában helyezkednek el, ami a szem hátsó felületén található vékony réteg. Az idegimpulzusok eljutnak az agykéregbe A receptorok által létrehozott elektromos jelek először a bipoláris sejtekhez, onnan pedig a ganglionsejtekhez továbbítódnak.

A szemünkben nem kevesebb mint egymillió ganglionsejt található. Ezek hosszú nyúlványai alkotják a látóideget, ami aztán eljuttatja az ingerületet a csomagot az agyunk vizuális kérgébe.

Itt jön létre az észlelés összetettebb élménye. Mit tudnak a ganglionsejtek, és mi az a receptív mező? A retinában található ganglionsejtek más érzékszervi idegsejtekhez hasonlóan receptív mezőkkel rendelkeznek.

A franciák és a horvátok hülyét csináltak a futballvébén a mesterséges intelligenciából

A receptív mező az a terület, ahonnan az idegsejt ingerületet kap. A sok-sok idegsejthez tartozó megannyi receptív mező átfedésben van, így egy sejt pusztulása nem okoz érzékletkiesést.

1. Rövidlátás 100
2. illúzió - Éles látás
3. Milyen látása legyen a villanyszerelőnek
4. Így történt most is.
5. Tapintási illúzió – Wikipédia
6. NATO Tükör - Kettős látás - egy afgán-amerikai vélemény
7. Miért válik zavarossá a látás
8. Természetesen mindez csak az egyik típusa az illúzió jelenségének, ily módon fogalmának ez csak az egyik lehetséges jelentése.

Például az arc bőrében jóval nagyobb ez az átfedés, mint a hát bőrében. Ezért van az, hogy az arcunkon két, egymáshoz sokkal közelebb lévő ingert is különállónak tudunk érzékelni, míg a hát bőrében, azonos távolság mellett, egyként érzékeljük a két ingert. Próbáljátok ki egy barátoddal: csukja be a szemét, te pedig két ceruza hegyével finoman érintsd meg először az arcán.

Fokozatosan csökkentsd a két pont közötti távolságot és kérd meg, hogy jelezzen, amikor egynek érzi a két ceruza hegyét! Ugyanezt ismételd meg a hátán és megtapasztalhatod: sokkal előbb jelezni fog.

Mi a Hermann-rács titka? A Hermann-rács megmutatja, hogyan észleljük a világosságot.

Még több cikk

Fotó: Shutterstock A ganglionsejtek receptív mezőit koncentrikus körökként lehet elképzelni, mintha közös középpontból kiinduló növekvő gyűrűkből állnának. A szélső gyűrűk negatív gátló válaszokat adnak, míg a belső gyűrűk pozitív serkentő válaszokat. A Hermann-rács esetében a belső gyűrű a négyzetek oldalai mentén húzódó szürke vonalra esik, vagy a metszéspontok fehér részére. A pozitív válasz így a metszéspontokra eső belső gyűrűkben valamivel nagyobb a fehér szín még mindig a látás illúziója.

Ugyanakkor a szélső gyűrűk gátló válaszaiban ennél lényegesen nagyobb eltérés mutatkozik. A metszéspontokban több fény esik a szélső gyűrűkre, hiszen azok két egymást keresztező szürke vonalból, négy oldalról is táplálkoznak. Míg a fekete négyzetek oldalai mentén kevesebb fény esik a szélső gyűrűkre, hiszen azok csak egy szürke vonalból, két oldalról táplálkoznak, a többi részen a négyzetek sötét színe található. Mivel az oldalak mentén kevesebb gátlás lesz a szélső gyűrűkben, összességében erősebb idegi válasz fog megvalósulni.

Ez azt jelzi az agyunk számára, hogy az oldalak mentén világosabb a felszín, mint a metszéspontokban, s így jönnek létre az ugráló sötét pontocskák. Persze amikor mindkét szemünkkel ráfixálunk a látáskorlátozás videó javítása metszéspontra, akkor a receptív mezők összhangba kerülnek, és ezek a különbségek eltűnnek.

Az érzékszerveink kötnek össze a külvilággal, de néha megviccelnek minket.

Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem

Fotó: Shutterstock A Hermann-rács illúzióban tehát a megnövekedett sötét környezet eredményeként az oldalak mentén kevesebb gátló válasz jön létre a retinális ganglionok szélső gyűrűiben, így ezeket a vonalakat világosabbnak fogjuk észlelni, a metszéspontokban pedig sötét pontok jelennek meg.

Az észlelésünk néha kicsit olyan, mint az a súgós játék, amikor valaki elindít egy mondatot és a végére aztán más kerekedik ki belőle.

• Kristálytiszta, áttetsző.
• Patrick d'Arcy elismerte a hatást "a fáklya gyors elforgatásával látott fénygyűrűben, a tűzijátékban lévő tűzkerékben, a lapos orsó alakban, amelyet vibráló zsinórban látunk, a folyamatos körben egy sebességgel forgó fogaskerék látható".

Az illúziók azért jöhetnek létre, mert nem csak a szemünkkel, hanem az idegsejtjeinkkel és az agyunkkal is látunk, s hosszú az út a kinti, fizikával leírható világ és a belső szubjektív élményeink között. Ne maradj le semmiről!