Mitológia és mitológiai világkép, Legfrissebb tételek

A különböző variációkban a világteremtő demiurgosz-isten megparancsolja egy vízimadárnak, vagy vízimadár képében megjelenő testvérének aki a teremtő ellenlábasa, maga az ördöghogy az ősóceán fenekéről hozzon fel földet.

A felhozott és átadott földből teremti az isten a földet, s egyéb hasznos dolgokat. Testvére, az ördög azonban elrejt a szájában egy kis földet, s midőn azt kiköpi, abból lesznek a hegyek, s minden rossz a Földön. Ebből a történetből következik, hogy az ősi elképzelések szerint a földet víz veszi körül. A víz felszínén cethalak vagy más állatok tartják fenn a földet.

Ez a világmodell igen ősi, ezt mutatja, hogy Eurázsiában és Amerikában egymástól igen távoli, nyelvi rokonságban nem álló népek körében is megtalálható — teljes egészében vagy csak egyes elemei. Ez a mítosz dualisztikus világszemléletet tükröz.

Hitvilág/2

Elképzelhető, hogy a finnugorokhoz az ősiráni kultúrkörből került. A finnugoroktól délre, a sztyeppövezetben lakó ősiráni csoportokkal a finnugorság kapcsolata folyamatos volt.

Feltételezhető, hogy a bronzkorban valamilyen ősiráni nyelvet beszélő közösségek a balanovói és abasevói régészeti kultúrák egyes csoportjai be is telepedtek a finnugorok közé. A másik finnugor kozmogonikus mítosz szerint a világ egy mitológia és mitológiai világkép származik.

Ezt a történetet a balti finn, a lapp és a komi mitológiában is megtalálhatjuk. Ez olvasható a Kalevalában is.

Betekintés: Mítoszok, mitológia

A történet különböző variációiban valamilyen vízimadár kering az mitológia és mitológiai világkép felett fészekrakó helyet keresvén. A Karjalában ismert változat szerint végül Väinämöinen tengerből kiemelkedő térdére rak fészket. A költés idején Väinämöinen térdét égeti ijesztő látásvizsgálat meleg, ezért megmozdítja.

• Görög mitológia - Irodalmi update
• Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!
• Nem akartam átvinni az új évre, még időben lezártam.
• Abydos Gate - Csillagkapu :: Mitológia :: Világkép, teremtés és a panteon tagjai
• Hasonlóan más európai népekhez pl.
• Istenek Zeusz: a legfőbb isten az Olümposzon, Kronosz és Rheia fia, az istenek 3.
• Az egyik szem látása 2 fogyatékosság
• LŐRINCZ LÁSZLÓ: MONGOL MITOLÓGIA

A tojás a tengerbe gurul és összetörik. Alsó héjából keletkezik a föld, a felsőből az ég, a tojás sárgájából a nap, fehérjéből pedig a hold. A világtojás mítosz inkább az egyenlítőhöz közeli területeken ismert, mindkét féltekén Görögország, Kisázsia, India, Közép-Amerika stb. A felső rész az ég, középpontjában a Sarkcsillaggal, a középső réteg a föld, amelyen élünk és végül az alsó régió a hideg és a sötétség, a gonosz erők e világon túli birodalma.

E hármas világot a világfa vagy világoszlop köti össze. Felül tartja a félgömbként a földre boruló eget, gyökereivel pedig lenyúlik az alsó világba. E felfogás számtalan variációban él Földünk sok pontján.

Az emberiség eme ősi világnézete azonos élményekből, azonos életkörülményekből táplálkozik: halászó-vadászó-gyűjtögető elődeink természeti környezetükkel, az éjszakánként föléjük borulú csillagos égbolttal sokkal szorosabb kapcsolatban éltek, mint napjaink túlnyomórészt városlakó népessége.

A természeti erők játékának kitett ősi közösségek élete nagymértékben függött a számukra megmagyarázhatatlan jelenségektől: viharoktól, árvizektől, földrengésektől. A környező világ mindenütt hasonló közös vonásainak értelmezéseként születtek meg a mindenütt sok közös vonást mutató világmagyarázó mitológiai rendszerek.

A világfa vagy világoszlop általános elképzelésében egy szűkebb csoport, az uráli-altaji-paleoszibériai népek közös elképzelése, hogy a világfa élő organizmus, ágain helyezkedik el a nap és a hold. Mitológia és mitológiai világkép alsó-középső-felső régiókra oszló hármas osztatú világ rétegei önmagukban is osztottak. A magyar népmesékből megállapítható, hogy az égig érő fa ágai az egyes égi rétegeket jelképezik. A fa ágain a hold a hatodik, a nap a hetedik rétegben helyezkedik el.

Az égbolt az obi-ugorok szerint is hétrétegű: Numi-Tórem főisten az ég hetedik emeletén lakik.

10 Best Mitológia images | Mitológia, Ősi művészet, Csillagképek

Az alsó világ a felsőnek pontos tükörképe, ennek megfelelően az is hétrétegű. A magyar népmesék mellett ezzel az elképzeléssel találkozunk az obi-ugoroknál és egyes szibériai népeknél is.

A felső világ az égi istenek: a világteremtő legfőbb isten, a villámisten stb. A finnugor főisten az ég és a levegő képzetének keveredéséből származik, ezt nevének jelentése árulja el. A finn-permi ágban a finn jumala és rokon szavai jelölik a legfőbb istent. Az obi-ugoroknál és a szamojédoknál Numi-Tórem nevének első tagja lehetett a legfőbb isten ősi elnevezése.

Előszó Többéves gyűjtőmunka eredményét tartja kezében az olvasó. Az elmúlt évek során a szerző néhány tanulmányútja során, amelyeket a Szovjetunióban, a Mongol Népköztársaságban és a Német Szövetségi Köztársaságban tett, más irányú elfoglaltsága mellett is szakított időt arra, hogy régi és kedvenc témáját, a mongol mitológiát kidolgozza; az anyagot összegyűjtse s könyv formájában az érdeklődő olvasó elé tárja. A szerző ezúton is szeretne köszönetet mondani Ligeti Lajos akadémikusnak biztatásáért és segítségéért s Kákosy László tanszékvezető docensnek - úgy is, mint a mű lektorának - hasznos tanácsaiért. Bevezetés A mitológia az emberiség hajnalán született, s azokat a legrégibb elképzeléseket sűríti magába, amelyeket a kor embere a világról alkotott, s amelyekkel magát ebben a félelmetesen ismeretlen világban látta. A természet akkor még nem volt barátja az embernek, legkevésbé pedig leigázott, engedelmes rabszolgája.

A finnben van egy másik elnevezés is a legfőbb istenségre, ez az Ukko. A szó származása, etimológiája bizonytalan, ugyanúgy, mint a magyar Istené. Gyermekeik szintén istenségek, akik szüleiktől eltérően aktívan részt vesznek a földi világ irányításában. Az obi-ugoroknál Numi-Tórem felesége a Föld-anya, gyermekeik a Világügyelő-férfi és a Kaltes-asszony.

A világügyelő férfi Mir-szuszne-hum a főisten hetedik fia. Az emberek egészségéért és boldogságáért felel. Egyéb nevei: Lúd-fejedelem, Arany-fejedelem. Normális látású személy újjászülető, vándormadarakkal visszatérő istenség a napistenre utaló jegyekkel rendelkezik. A Kaltes-asszony termékenység istennő, a szülés felügyelője, az anyák gondozója.

Skandináv mitológia

Nevezik még Arany-kaltesnek vagy Hajnal-leánynak is. A 16— A földön éltek az egyes tevékenységeket pártoló istenek és a természeti jelenségeket megtestesítő szellemek.

E szellemek a finnugor hitvilágban az adott jelenség anyjaként jelennek meg: a víz, a tűz, az erdő, a szél anyja stb. Az alsó világban a teremtő isten ellenfele, valójában testvére élt az ártó szellemekkel és az elhunytakkal együtt.

Az isteneknek és látásromlás MS-ben a finnugor népek szent ligetekben, berkekben mutattak be állatáldozatot. E helyeket szerették úgy kiválasztani, hogy a közelben forrás is legyen. A szent ligetekben helyezték el a bálványokat: az isteneket és szellemeket jelképező felöltöztetett, ajándékokkal ellátott bábukat.

A görög mitológia

Az egyes isteneknek különböző színű állatot áldoztak. Az obi-ugor istenek által legkedveltebb áldozat a ló volt.

1. Helyreállítási látás rövidlátás
2. Hirudoterápiás látás
3. Világkép, teremtés és a panteon tagjai Írta: Nováki Ákos Tamás Platschu A régi germánok mitológiájára vonatkozó adatok meglehetősen hézagosak, mivel qa germán törzsek keresztény hitre térítése aránylag korán megtörtént és mélyreható eredményel járt.

E szokás az ugor ősnépesség hajdani fejlett lótartásának korából maradhatott fenn. A finnugor népek dualisztikus lélekhite közös eredetű, azonban a finnugor nyelvi egységnél ez is korábbi eredetű, egész Észak-Eurázsiára jellemző jelenség. A két lélek közül az egyik a lélegzet-lélek. Ez szoros kapcsolatban van az ember életfunkcióival. Ha az ember megszűnik lélegezni, vagyis meghal, akkor véglegesen eltávozik. A magyar lélek szó finnugor eredetű, minden finnugor megfelelője összefüggésben a lehelet és a levegő fogalmával, miként a magyar szó is.

A másik lélek úgynevezett szabadlélek vagy árnyéklélek, az emberi testből ki-bejárhat. Ez a lélek leginkább az ember álmában távozik, s barangol be ismeretlen tájakat, ahol más lelkekkel találkozik.

Mítosz, mitológia

Az obi-ugor nyelvekben e lélek neve isz. E jelentésből következően a szó korábban valamiféle gonosz szellemféle lehetett, amely megtámadta az embert. Az árnyéklélek vagy szabadlélek gazdájának halála után alakulhatott át ártalmas lénnyé. In: Mitológiai Enciklopédia I. Hoppál Mihály: Az uráli népek hiedelemvilága és a samanizmus.

In: Uráli népek. Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. Hajdú Péter.

Másodközlése Az uráli mitológiáról címen in: Uralisztikai olvasókönyv. Domokos Péter. Honko, Lauri: Finn mitológia. In: A tejút fiai.

Tanulmányok a finnugor népek hitvilágáról. Rédei Károly összefoglalja a kérdés kutatástörténetét, a szót iráni eredetűként fejti meg: Isten szavunk eredete.

Urálisztikai tanulmányok Ott nincs semmi!