Van-e látásuk a hangyáknak, Tartalomjegyzék

Most éppen egy magyar fiú bizonyította, hogy nincs megdönthetetlen rekord, újra reflektorfénybe helyezve a kérdést: vajon hol van az emberi teljesítőképesség határa? A világcsúcsok sorra dőlnek, pedig sok olyan eredmény volt már, amiről azt gondolhattuk, nem lehet túlszárnyalni őket, az ember elérte teljesítőképessége csúcsát. Legutóbb épp egy magyar fiú bizonyította be a világnak, hogy ez nincs így.

Arról, hogy miképpen lehetséges egyre magasabbra tenni a lécet és hogyan tolódnak ki az emberi teljesítőképesség határai, dr. Ez egy komplex fejlődés eredménye, aminek része, hogy fejlődik a sportorvoslás, és komoly szakmai csapat veszi körül az élsportolókat.

Így látják a világot az állatok

Pszichológus, van-e látásuk a hangyáknak, masszőr, sportorvos, fizioterapeuta támogatja és trenírozza őket. Közben egyre pontosabban tudjuk mérni a teljesítményüket is, ami lényeges ott, ahol századmásodperceken múlhatnak sikerek.

Sok sportban változik a pálya összetétele, ami szintén szerepet játszik a javulásban. A sportolók speciálisan számukra fejlesztett étrendet követnek és figyelniük kell arra is, mennyit alszanak, hogyan pihennek.

Mindezek hatására mindig képesek picit jobban teljesíteni, de ez nem pusztán annak a következménye, hogy fizikailag fejlődnek. Lénárt Ágota, az olimpiai csapat sportpszichológiai csapatának vezetője, a Testnevelési Egyetem tanszékvezetője. Kanadában a hokijátékosok például miután lejönnek a jégről, több ellenőrző vizsgálaton is átesnek.

Utána kapnak egy tervet arról, hogy milyen egyénre szabott kezeléseken kell részt venniük. Különböző eszközökkel az alvásuk minőségét is figyelik, majd reggel ismét elvégeznek rajtuk néhány mérést, ennek függvényében határozzák meg, hogy szükségük van-e még valamilyen kezelésre. Az edzésmódszerek is rengeteget változtak az utóbbi időszakban.

Magyarországon éppen Hosszú Katinka fejlődése, majd elképesztő eredményei kapcsán kezdtek el arról beszélni, hogy lehet ezt másképpen is csinálni, mint korábban hitték, versenyzéssel is lehet még nagyobb versenyekre készülni. Korábban élesen elvált az alapozás, a felkészülési és a versenyidőszak, ma már ez nem feltétlenül van így.

Ezzel összhangban egyre több az olyan sportág, ahol szinte egész évben versenyeznek, nincsenek hosszú pihenőidőszakok. Lénárt Ágota.

A gyakori versenyekkel az a probléma Jákó Péter szerint, hogy egy-egy sérülés után sokkal rövidebb időt kap a sportoló a regenerálódásra, nem tudnak annyit pihenni, amennyire szüksége lenne, hiszen nem akarnak lemaradni. Kiből lehet bajnok?

Jákó Péter úgy véli, elméletileg lehetséges úgy trenírozni az emberi testet, hogy egymás után döntse meg a korábbi rekordokat, de a gyakorlatban ezzel a kijelentéssel óvatosan kell bánni. Az élsportban az utóbbi időben elterjedt tendencia, hogy minél korábban szakosodjanak a gyerekek úszásra, futásra, ökölvívásra stb.

Gondolkodó szuperorganizmus - Minden, amit a hangyákról és a mürmekológusról tudni érdemes

Mikor a hatvanas évek elején sportorvosként kezdtem dolgozni, jóval kevesebbet tudtunk arról, milyen élettani követelményei vannak az egyes sportágaknak. Mára nyilvánvaló, hogy van, ahol az erő, máshol az állóképesség, megint máshol az egyensúlyérzék a fontos. Ugyanakkor az idejében elvégzett vizsgálatok nem feleslegesek, jelenti ki Lénárt Ágota, legalábbis akkor, ha valaki élsportoló, olimpikon vagy éppen világcsúcstartó szeretne lenni.

Pedig antropometriai és nyugalmi vizsgálatok segítségével már éves korban megállapítható, hogy a gyerek miben lesz jó, a teste mire alkalmas, és mire kevésbé. Az lenne jó, ha minden gyerek, aki élsportoló szeretne lenni, átesne egy ilyen vizsgálaton, mert akkor ki lehet jelölni azokat a sportágakat, amiben jó lesz.

Ha ez később derül ki, amikor már több évet rááldozott valaki egy sportágra, mentőötletként át lehet nyergelni valami másra — lett már például kiváló műugró tornászból.

Ugyanakkor ezek a vizsgálatok sok esetben kezelhető, javítható egészségügyi problémákra világítanak rá. Nem minden a genetika A tudományos alapú kiválasztással egyes országok viszont hajlamosak átesni a ló túloldalára. Így egészen kis gyerekeket kezdtek vizsgálni, hogy megtudják, ki milyen sportra lehet a legalkalmasabb. A kiválasztottakat éves koruktól a szüleiktől szeparálva, kőkemény módszerekkel, bentlakásos sportiskolákban készítették fel a nagy megmérettetésre.

A pekingi olimpia a kínai sportiskolák sikerességét bizonyította, a házigazda ország magasan nyerte a résztvevő nemzetek éremtáblázatát, 51 aranyéremmel. De a különböző emberi jogi szervezetek már ekkor is figyelmeztettek, hogy mindez sok szempontból is aggályos. Jákó Péter úgy látja, óriási a tévedés lehetősége, és a magasan képzett genetikusok hangsúlyozzák is, hogy a genetika nem határozza meg valakinek a sorsát, az nem garancia semmire, csak egy lehetőség, amin változtathatnak a környezeti tényezők.

Nem biztos, hogy valóban magas lesz például az a gyerek, akivel kapcsolatban ezt jósolják, és ha igen, akkor sem biztos, hogy tehetséges.

Vannak elképzelések arról, hogy milyen az ideális alkatú vízilabdázó vagy kosaras, de mindig vannak a sémától elütő sportolók, akik ugyanúgy lehetnek világklasszisok. Ennek persze ára van. Az élsportolóknak azzal is számolniuk kell, hogy évtizedek múlva komoly egészségügyi problémáik lesznek a korábbi túlhajszoltság miatt.

Míg utóbbi bizonyítottan eredményes a cukorbetegség és a magas vérnyomás megelőzésében is, addig az élsportnak hosszú távon komoly egészségkárosító következményei lehetnek.

A sportorvos úgy ítéli, sok rendellenességet mára nagyon alaposan szűrnek, hogy időben kiderüljön, ha probléma van. De nem csak a betegségek szűrése lépett nagyot az utóbbi évtizedekben, a doppingszerek vizsgálata is egyre pontosabb és alaposabb, bár ezen a területen mindig tapasztalható egy kis lemaradás.

A legújabb doppingszerek csak bizonyos idő után kerülnek fel a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség friss listájára. Nem véletlen, hogy a világcsúcsok története sok esetben összefonódik a doppingszerek fejlődésének történetével, a nagy rekordokat sokszor követték nagy lebukások. Lásd keretes írásunkat. Ugyanakkor a sportolói teljesítmények folyamatos javulása biztosan nem magyarázható egyszerűen a doppingszerek fejlődésével, a kép ennél sokkal árnyaltabb.

Lélek nélkül nem megy Nagyon fontos a pszichológiai tényezők szerepe is. Először az es években kezdtek el az élsportolók lelkével is foglalkozni, amikor a hidegháború sok csatája a sportpályákon zajlott, az USA-ban és a szocialista országokban is felismerték a pszichológiai segítség fontosságát. Ennek megfelelően Magyarországon is már viszonylag korán fordulhattak a sportolók pszichológus szakemberekhez, de még mindig van hová fejlődni. Lénárt Ágota úgy véli, fontos lenne, hogy mindez központilag legyen szervezve, vagyis legyen egy regiszter azokról a szakemberekről, akik valóban rendelkeznek azzal az elméleti és gyakorlati tudással, ami ehhez a szakterülethez szükséges.

Az edzők pedig ne mondhassák, hogy nem akarnak például sportorvossal vagy pszichológussal dolgozni, de igényeik szerint válogathassanak a szakemberek közül. Valójában végezhet egy sportoló bármilyen alapos mentális felkészülést, ha fizikailag nem elég edzett.

Polinézia 42 A hangyák az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálhatókés csak néhány nagy szigeten, például GrönlandonIzlandonPolinézia egyes részein és a Hawaii-szigeteken nincs őshonos hangyafaj. A hangyák sokféle ökológiai rést foglalnak magukban, és sokféle élelmiszer-forrást használnak ki közvetlen vagy közvetett növényevők, ragadozók és levágók formájában. A legtöbb hangyafaj mindenevő generátoroknéhányuk pedig speciális takarmányozók. A hangyák mérete 0, milliméter 0,—2,0 hüvelyka legnagyobb faj a fosszilis Titanomyrma giganteumamelynek királynője 6 centiméter 2,4 hüvelyk volt, 15 centiméter szárnyas 5,9 hüvelyk. A hangyák színe különbözik; a legtöbb hangya vörös vagy fekete, de néhány faj zöld, és néhány trópusi fajnak fémes fénye van.

Vagyis egy igazi csúcsteljesítményhez a testi és a mentális felkészültségnek egyaránt meg kell lennie. A sportpszichológusok sok különböző módszer mellett a mentális tréningre helyezik a hangsúlyt, van-e látásuk a hangyáknak során a sportoló sok ezerszer gyakorolja be fejben a megfelelő mozdulatsorokat, amire a versenyen szüksége lesz, ezek a kész sémák, forgatókönyvek sokat segíthetnek a hibák kiküszöbölésében.

A világcsúcsok döntögetésének terhe sok sportágban jelen van, hiszen igazán mély nyomot a sporttörténelemben egy olimpiai vagy világbajnoki cím mellett ezzel lehet hagyni.

Robotok a pályán Ma még megtippelni sem lehet, hogy hol van a sportolói teljesítmény csúcsa. Lénárt Ágota úgy gondolja, például még mindig rengeteg fejlődési lehetőség van: például, ha kitalálnak egy olyan technológiát, ami még a jelenleginél is rövidebbre vitaminok rövidlátás azt az időt, ami alatt egy sportoló teste regenerálódik, tovább dőlhetnek a csúcsok. A távolabbi jövő viszont minden bizonnyal a technológiáé.

A jövővel foglalkozó kutatók szerint nem is oly sokára elképzelhető, hogy a sportolók felkészítését mesterséges intelligenciával ellátott robotok végzik majd. Speciális érzékelős ruhák folyamatosan figyelik majd a testük minden rezdülését, hogy a robot-edzők a legmegfelelőbben terhelhessék őket, miközben minimálisra csökkentik a sérülés lehetőségét. Kerékpárversenyeken több olyan eset is napvilágra került, amikor a biciklibe épített motorokkal csaltak. De vajon mit kezdünk azzal, ha az ember testébe építenek valamit, ami javít a teljesítményén?

Nem kizárt, hogy a csalásokat elkerülendő, hamarosan a doppingszerek tiltásához hasonlóan szükség lesz ennek szabályozására is. Ilyen például a méteres síkfutás, amelynek jelenlegi csúcstartója, a jamaicai Usain Bolt 10 éve futotta a 9,as rekordot, amelyet egyelőre nem fenyeget senki. Mark Denny amerikai kutató még ban, az új világcsúcs előtt számolta ki tudományos módszerekkel, hogy egy férfi futó leggyorsabban 9,48 másodperc alatt futhatja le a métert ettől még egy tizednyire vagyunk.

Azt viszont a tudósok fizikai képtelenségnek tartják, hogy a táv 9 másodperc alatt teljesíthető lenne.

Bolt évtizedes rekordja az atlétikában frissnek számít, a nők között ugyanezen a távon és méteren még mindig Florence Griffith-Joyner tartja a csúcsot.

A már 21 éve halott atléta teljesítményét életében és halálában is beszennyezték a doppingvádak, de soha nem bizonyosodott be róla, hogy tiltott szerekkel élt.

Magasugrásban Javier Sotomayor 2,45 méteres rekordja tűnik van-e látásuk a hangyáknakbár sokáig ezt hitték Szergej Bubka szintén as rúdugró csúcsáról is, amit egy centiméterrel döntött meg Renaud Lavillenie ben 6,ről 6,16 méterre. A maraton világcsúcsát jelenleg a kenyai ­Eliud Kipchoge tartja 2 óra 1 perc 39 másodperccel. Az az 1 perc 39 másodperc sokakat bosszant, az utóbbi évek egyik kimondott célja a kétórás álomhatár alá szorítani karate gyenge látással 42 méter idejét.

A monzai Forma—1-es pályán rendezett kísérletben a kiemelt atléták mellett 18 irammenő váltotta egymást, akik a tempó mellett a szélárnyékot biztosították. Kipchoge végül 25 másodperccel kívül maradt a kitűzött célon, eredménye nem hivatalos világrekord, hiszen az eredményt speciális körülmények között futotta. A nők között a rekordot óta Paula Radcliffe tartja 2, Úszásban már nem találunk rekordokat az előző évezredből, a medencében úszott sokszor a nyolcvanas években úszott, doppinggyanús rekordokat szinte kivétel nélkül átírták a es van-e látásuk a hangyáknak, amikor a versenyzők úgynevezett cápadresszekben úsztak.

A szoros, síkosított, pikkelyes, egész testet fedő csodaruhák olyan áramvonalassá tették az úszókat, hogy ebben az időszakban sorra dőltek a csúcsok, egészen addig, amíg a nemzetközi úszószövetség Egy ilyen rekordot döntött meg most Milák Kristóf pillangón, de még mindig 9 olyan hivatalos úszórekord van, amit ebben az időszakban értek el.

Alultápláltságot jelent.