Amit az ember lát, amikor elveszíti látását

Juhász Edina De mi a helyzetben a való életben? Tényleg igaz azhogy aki elveszti a látását, annak a többi érzékszerve kifinomultabbá válik?

A tudomány a rövidlátás korrigálva van-e ez a közhiedelem igaz is, meg nem is.

Mit nevezünk látótérkiesésnek?

Vagyis a kérdés sokkal összetettebb annál, hogy egy igaz-hamis válasszal el lehessen dönteni. Általánosságban is bonyolult Tényleg javul a hallása azoknak, akik nem látnak? Erre a rövid válasz az, hogy nem.

Nem lesz érzékenyebb a dobhártyájuk, az agyban és a fülben fizikailag semmi nem változik meg azért, mert valaki elveszti a látását. Nem igazolja ezt semmilyen kutatás, semmilyen vizsgálat, és sok vak ember is azt mondta különböző kutatások alkalmával, hogy egyáltalán nem gondolják, hogy kifinomultabb lett az érzékelésük, vagy jobban hallanak mint a látók. Ezzel azt hihetnénk, hogy a téma le is van zárva, de most jön a csavar, hiszen közben valóban úgy tűnik, mintha sokkal kifinomultabb lenne a többi érzékszervük.

Ennek oka röviden annyi a kutatók szerint, hogy egyszerűen jobban odafigyelnek, elvégre látás híján a többi érzékszervükre vannak utalva.

Milyen okai lehetnek a látászavarnak?

De persze ez sem ennyire egyszerű. Amikor egy látó ember azt hallja, hogy jön egy autó, ösztönösen odafordul, hogy megnézze, milyen messze van. Eszébe sem jut a hangja alapján megtippelni, milyen amit az ember lát lehet, és mennyire gyorsan közeledhet. Ugyanúgy tapintással is sokkal több információt tudnánk befogadni - de minek tennénk, ha ott van a szemünk, ami látja.

Szerző: Kovács Gergely, Róma A történelem ismer vak embereket, akik ragyogó életpályát futottak be. A görög Homérosz, John Milton angol költő, Ungár Imre zongoraművész, Stevie Wonder, Andrea Bocel­li, Ray Charles — hogy csak néhányat említsünk — mind azt igazolják, hogy a kiváló egyéniség látó szem nélkül is nagy tettekre képes. Akinek a szeme meggyengült, és egyre rosszabbul lát, már az is tud beszélni arról, hogy milyen értékes kincs a látás.

Itt sem arról van szó, hogy valaki nem is akarja ezeket a plusz információkat befogadni, ha nagyon le szeretnénk egyszerűsíteni, azt mondanánk, hogy az agy kiegyensúlyozza és irányítja, hogy a rengeteg adatból melyik érzékszerv által begyűjtött információkat használja.

Hogy bizonyos érzékszervek blokkolásával másokat fel lehet erősíteni, valószínűleg ön is megtapasztalta már: ha például egy halk, és zajos hangfelvételen próbálja az ember megérteni a szöveget, sokszor ösztönösen becsukja a szemét, hogy jobban halljon jobban tudjon a hangra koncentrálni.

Ha volt már olyan étteremben, ahol teljes sötétben szolgálják fel az ételeket, rövid időre megtapasztalhatta, milyen az élete azoknak, akik nem támaszkodhatnak a látásukra.

Iratkozz fel hírlevelünkre

Ilyen helyen előbb-utóbb elkezdik érteni a vendégek, mennyi olyan információt gyűjt be az agy, amire egyébként nem is figyelünk, viszont ha rá van kényszerítve az ember, akkor sokat segít. Bár fizikailag nem változik semmi az agyban, ezt lehet fejleszteni. Ha valakinek bekötik a szemét, és bevezetik egy szobába, ahol szól a tévé, valószínűleg rá tud mutatni, hogy milyen irányból jön a hang, talán azt is meg tudja saccolni, hogy közel vagy távol van a készülék.

Ezzel szemben egy vak ember azt is tudja, hogy a tévé mögött valószínűleg fal van, és a hanghullámok visszaverődéséből még azt is érzi, milyen távol lehet az a fal.

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat! A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére. Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

A korábbi példánál maradva: minél többet gyakorolja, hogy hangról megmondja, milyen messze lehet egy autó, annál pontosabban megy majd a dolog. Gyakorlatról van szó, nem arról, hogy javult a hallása.

Mi okozhat látászavart? Kerekes Éva neurológus és gyermekneurológus A látászavar számos okkal magyarázható: lehet egyszerű látásromlás, de okozhatja akár daganatos megbetegedés is, ezért érdemes mielőbb orvoshoz fordulni, ha panasza van. A látászavarok alapvetően két típusra oszthatóak: az ok a szemben van, az ok a központi idegrendszer betegségével hozható összefüggésbe.

Kutatások szerint nem csak a madarak vagy a delfinek trükkje, hogy a hanghullámok visszaverődése alapján "látnak", hanem valamennyire az emberek is meg tudják ezt csinálni, persze jóval kevésbé kifinomultan és pontosan. De ehhez hasonló az is, hogy a látássérültek a fehér bottal amikor elveszíti látását csak azt tudják felmérni, hogy van-e előttük akadály, hanem a hangból és a bot rezgéséből arra is tudnak következtetni, hogy milyen felületű tárgyba ütköztek.

Ez is csak gyakorlás kérdése, egy idő után olyan ösztönössé válik, hogy már fel sem tűnik. És most jön a csavar!

Lelki vakság, lelki látás

Eddig azt mondtuk, hogy az látásjavulás 120% csak tanulás és gyakorlás dolga, és akár egy látó is képes lenne mindezt elsajátítani. Viszont azoknál, akik születésüktől kezdve vakok vagy nagyon korán vesztik el a látásukat, az agy mégis csak képes arra, hogy kissé áthuzalozza magát. Persze nem fizikailag, viszont a kutatások szerint a hallás- és tapintásszenzorok máshogyan működnek náluk, mint a látó embereknél.

Quasi Mondo - Hogyan lát a látó?

Az agy egyszerűen átcsoportosítja az erőforrásait a látóközponttól, és a látókéreg idegei is képesek lesznek arra, hogy más területekkel együttműködjenek.

Ezt hívják úgy, hogy keresztmodális neuroplaszticitás: az agy megváltoztatja a saját szerkezetét, optimalizálja a saját áramköreit. Ez egyébként nem a vakok specialitása, egészen hétköznapi trükk, egy új mozdulat megtanulása például pont így történik.

Hallássérültek esetében pont amiatt fontos, hogy a gyerekek az első három évükben kapjanak hallókészüléket, amivel a hangingerek elérik az agy megfelelő területét, hogy ne következzen be ez a fajta keresztmodális neuroplaszticitás - vagyis az agy ne forduljon más ingerek felé, és ne csökkentse a hallási kapacitást.

Az érdekes ebben az esetben az, hogy ha később jutnak implantátumhoz, akkor nem azzal lesz problémájuk, amit az ember lát halljanak, hanem a megértéssel. Ilyen agyi tevékenység nincs azoknál, akik az életük későbbi szakaszában vesztik el a látásukat.

Persze felmerül a kérdés: miért?