Látás és rajzművészet
A látórendszer két fő részből áll. A perifériás érzékszervben, a szemben látás és rajzművészet helyet az optikai rendszer és a retina ideghártya : a retina tartalmazza a szenzorokat fotoreceptoroktovábbá a fényingerek feldolgozásához szükséges kezdeti neuronkapcsolatokat.
Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve Gerszi Teréz: Két évszázad németalföldi rajzművészete. Corvina Bp. Hutter, Heribert: A művészi rajz története és technikája, Corvina Bp.
A retinában helyet foglaló fotoreceptorok és idegi összeköttetéseik a központi idegrendszer részét képezik. A központi idegrendszer további részei, a látópálya és a kéreg elemzik és szintetizálják a retinában már előzetesen feldolgozott vizuális jeleket. A látórendszer teljesítőképessége több szempontból is egyedülálló.
A retinában a háromdimenziós tér kétdimenziós képpé alakul, majd a központi idegrendszeri pálya a kétdimenziós képből rekonstruálja a háromdimenziós érzetet. A percepció nemcsak a retinából jövő jelzéseken nyugszik, hanem a nem primer látókéreg az ún. A látási illúziók a látás állandó jellemzői. A vizuális illúziókat a képzőművészetek sokkal előbb felismerték és alkalmazták, mint a kutatók.
Emellett a központi idegrendszer képes arra is, hogy a figyelmet kizárólag a vizuális objektumok egy meghatározott részére irányítsa, és a többi rész — bár a retina felfogja a jeleket — figyelmen kívül marad, elnyomódik.
A reprezentációs rajzművészet: a rajzot, amit látsz - Művészeti blog Sunset Station, San Antonio, TX © Paul Heaston A reprezentációs rajz a valósághű rajz művészete; más szóval, hogy a rajz a lehető legjobban hasonlít a valós világhoz. Egy egész könyvet könnyen el lehet írni a reprezentációs rajzra, valójában több ezer könyvet írtak. Függetlenül attól, hogy rajzolsz egy fényképből, létrehozhatsz egy rajzot egy öntvényből, egy modellből vagy az életből, ez nagyon nehéz lehet, de nem kell. Íme néhány alapvető tipp, amellyel elképesztő reprezentációs rajzokat készíthet! A reprezentációs rajz két fontos képességre bontható: látás és jelölés.
Valamennyi szenzoros rendszer közül a látórendszer alakítja át a legnagyobb mértékben a szenzoros sejtek ingerületét esetünkben a retinára vetített képet. Jellemző példája a vizuális percepció aktív tényezőjének a Rubin pszichológus készített.
A képre nézve vagy két profilt látunk, amelyeket világos mező választ el, vagy sötét alapon lévő hogyan adható vissza a látvány vázát. Lényeges, hogy egyszerre csak egyik változat látható. Ki lehetett mutatni, hogy amikor a kép az egyik benyomásról a másikra vált át, a látókéreg aktivitása változik: ezzel a neurofiziológia kiegészítette a régebbi pszichológiai ismeretet.
Váza vagy két arc? Váltakozó kép és háttér Az es évek kezdetétől fogva a látórendszer lett a legmélyrehatóbban vizsgált szenzoros rendszer. A látórendszer szerkezete és működése iránti érdeklődés fő oka az a tény, hogy az elektrofiziológiai és biokémiai módszerek alkalmazhatóvá váltak a retina és a központi látópálya vizsgálatára. Ezenkívül egyes neurofiziológusok, elsősorban Kuffler István S.
Az orvosi élettan tankönyve
KufflerD. Hubel és T. Wiesel, továbbá munkatársaik felismerték, hogy a látórendszer paradigmája lehet a központi idegrendszer működésmódjának, és ezzel az idegi működések megismerésének.
A régebbi Gestalt-pszichológiai megközelítést sikerrel ötvözték a fiziológiai vizsgálatokkal. Mindezek következtében a fényingerek feldolgozásának folyamatáról, a látásról mára több ismeret gyűlt össze, mint az összes többi szenzoros működésről. A szem optikai rendszere A látás legelső feltétele, hogy a külvilág tárgyairól megfelelő élességű kép keletkezzék a retina fényérzékelő elemein. A szem optikai apparátusa — hasonlóan a fényképezőgéphez — a külvilág fordított állású, kicsinyített és valós képét vetíti a retinára.
A.II - Képzőművészeti kiállítások és gyűjtemények tárgymutatói
A szem fénytörő közegei Fénytörés akkor jön létre, ha a fény egy adott törésmutatójú közegből pl. Ilyen esetekben a fénytörés egyrészt a törésmutatók különbségétől, másrészt a határfelület geometriai adottságától sík vagy görbült felület függ. A szembe jutó fénysugárnak a retináig négy különböző törésmutatójú közegen kell áthatolnia: kívülről befelé haladva ezek a szaruhártya corneaa csarnokvíz humor aquaeusa lencse és az üvegtest corpus vitreum.
A szem két fő törőközege a cornea és a lencse; a képalkotásban a nagyobb szerep a corneának jut. Mind a cornea, mind a lencse gyűjtőlencseként működik. A törésmutatók és a görbületi sugarak alapján a távolba néző szemen a cornea kb.
Létra 3D-ben
A fénytörés egysége a dioptria, a méterben kifejezett fókusztávolság reciproka. A távolba néző szem teljes fénytörése kb. Az optikai rendszer éles fókuszált képet vetít látás és rajzművészet retinára.
Ideális esetben minden fénytörő közeg átlátszó transzparensde az életkor előrehaladtával homályok léphetnek fel a lencsében, amik csökkentik a retinára eső fény mennyiségét. A lencse átlátszóságának csökkenése vagy megszűnése a szürke hályog cataracta. A lencsének saját vérellátása nincs, az oxigént és a tápanyagokat a környezetből diffúzióval veszi fel, és nagyon érzékeny mind az oxigén többletére, mind annak hiányára, valamint a vér glukózszintjének változásaira.
- Módszer a látás edzésére
- Utálja a jó látást
- Даже в самые интимные моменты барьер его уникальности вставал между ним и его возлюбленной.
- A rajzolás művészete — vilagitojegkocka.hu
- Emberi látás 1 75
Betegségek és sérülések a cornea és az üvegtest átlátszóságát csökkentik, és a látás elvesztésével járhatnak. Fénytörési refrakciós hibák A normális szem emmetrop, mind távol- mind közelnézéskor a látott tárgyat élesen képezi le a retinán. Amennyiben az optikai rendszer a retina elé vagy mögé vetíti a tárgy képét, a szem ametrop. Az ametropia egyik formája a myopia rövidlátásekkor a távoli tárgy képe a retina elé kerül: ennek leggyakrabban az az oka, hogy a szem anteroposterior átmérője túlságosan hosszú.
Ha az optikai rendszer a látott tárgy képét a retina mögé vetíti, hypermetropia távollátás jön létre: ennek leggyakoribb oka, hogy a szem anteroposterior átmérője túl rövid.
A myopia szórólencsével, a hypermetropia pedig gyűjtőlencsével korrigálható. Az ideális szemben a cornea elülső felszíne tökéletes gömb része, vagyis minden egyes meridián görbületi sugara azonos.
Időről időre kérnek, hogy bizonyos kurzusokat, rajziskolákat vagy oktatókönyveket véleményezzek, mert nehéz egy érdeklődőnek megítélni, hogy merre induljon el, ha szeretné megismerni a rajzolás trükkjeit. Persze próbálok kitérni a válasz elől, mert nem szeretek látatlanban megítélni más módszereket, de mellette az is a gondom, hogy én a realista művészeti ág szerint fejlesztettem készségeim, és a manapság elérhető lehetőségek a látványtól már messze eltávolodtak. Éppen ezért, amikor megszületett a gondolat, hogy elkészítsem A rajzolás művészetét, már a legelején elhatároztam, hogy azt írom le, ami tudható, illetve amit hagyományaink őriznek. Nem ígérek se csodákat, se egyszerű praktikákat, hanem felfedem a szerintem legoptimálisabb és célravezető módját a látás- és készségfejlesztésnek, illetve a képkészítésnek.
A valóságban azonban gyakori, hogy a cornea görbülete nem teljesen szabályos, az egyes meridiánok görbületi sugarai különböznek: ez az állapot az astigmatismus vagy astigmia.
Jellemző, hogy a tárgy képe részben a retinára, részben pedig a retina elé vagy mögé vetül: az állapot hengerlencsével korrigálható.
A szem belnyomásának szerepe az optikai rendszer stabilizálásában A szem optikai rendszere csak akkor működhet kifogástalanul, ha a cornea, a lencse és a retina egymástól való távolsága állandó. Ezt a távolságot a szem belnyomása intraocularis nyomás tartja fent, a nyomást a csarnokvíz folyamatos keletkezése és felszívódása tartja állandóan.
A csarnokvíz, amelyet a látás és rajzművészet corpus ciliare szecernál, a hátsó szemcsarnokból a pupillán keresztül az elülső szemcsarnokba áramlik, ahol a Schlemm-féle csatornán keresztül a vénás rendszerbe szívódik fel.
Minthogy a szem külső burkai, az ínhártya sclera és a cornea rugalmatlanok, a folyadék keletkezésének és felszívásának dinamikus egyensúlya következtében a belnyomás állandó, kb. A csarnokvíz átlagosan óránként látás és rajzművészet meg. A szekréció és a felszívás egyensúlyának megbomlása a szem belnyomásának fokozódásához, glaucomához vezet. A glaucomás állapot károsíthatja a retinát, vakságot okozhat. Közelre nézéshez való alkalmazkodás akkomodáció A távolba néző azaz nem akkomodáló szem fénytörő rendszere a 6 méternél távolabbi tárgyakat a retinán képezi le.
Az ennél közelebbi tárgyakról érkező fénysugarak elmosódott képet alkotnak a retinán, az egyes pontok kis foltokká torzulnak. Ahhoz, hogy a közelebb lévő tárgy képe a retinán képeződjék le, a szem fénytörését meg kell növelni. Emberben valamennyi fénytörő közeg közül egyedül a lencse fénytörése szabályozható azáltal, hogy a lencse elülső felszínének görbületi sugara megváltozik.
A távolba néző szemben a többegységes simaizomból álló musculus ciliaris ellazult állapotban van, a lencsén tapadó lencsefüggesztő rostok zonula Zinnii rostok feszesek, a lencsét viszonylag laposan tartják. Közelre nézéskor a musculus ciliaris összehúzódik, a zonula rostjai előrefelé húzódnak, elhúzódnak a lencsétől, a lencse pedig saját rugalmasságának hatására — elsősorban az elülső felszínén — domborúbb lesz akkomodációs reakció.
A látássérült étel ciliaris beidegzését, az akkomodációs reakció többi összetevőjét a szemek konvergálása, pupillaszűkület a látáshoz kapcsolódó motoros funkciókkal együtt a fejezet további részében írjuk le. Fiatalkorban — kb. Ez annyit jelent, hogy kb. Idősebb korban a lencse rugalmassága csökken, a musculus ciliaris összehúzódását követően a görbületi sugár nem változik, a lencse közelre nézésnél is lapos marad.
Ennek következtében a fixált közeli tárgy képe a retina mögött keletkezik.
A reprezentációs rajzművészet: a rajzot, amit látsz - Művészeti blog
Ez az állapot a presbyopia, amely gyűjtőlencsével korrigálható. A fotoreceptorok működése és a fényingerek feldolgozása a retinában A retinát belülről az üvegtest corpus vitreumkívülről a pigmenthámsejtek rétege határolja A pigmenthámsejteknek kettős funkciójuk van: 1. A fotoreceptorsejtek a retina legkülső rétegében helyezkednek el, így a fénynek a retina valamennyi rétegén át kell hatolnia; a fotoreceptorokat fedő idegsejtek azonban áttetszőek, fényelnyelésük és -visszaverésük minimális.
Egyetlen helyen, a fovea centralis területén, a csapok közvetlenül érintkeznek az üvegtesttel; ez a jobb felbontást, az éles kép kialakulását segíti elő. Az áttekinthetőség kedvéért a részletek ismertetése előtt röviden összefoglaljuk a retina jelfelfogó és jelanalizáló működését. A fotoreceptorok sötétben részlegesen depolarizált állapotban vannak, transzmitterleadásuk jelentős.
Találati lista | Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Könyvtára
Az elnyelt fotonok hatására a fotoreceptorok minden esetben hiperpolarizációval válaszolnak, ennek következtében transzmitterleadásuk csökken. A fotoreceptorokhoz kémiai synapsissal csatlakoznak a bipoláris, továbbá a horizontális sejtek interneuronok.
Az ingerületátadás ezen a szinten elágazik: a transzmitterleadás csökkenésének hatására egyes sejtek depolarizációval válaszolnak előjelváltásmás sejtekben hiperpolarizáció következik be előjelváltás nincs.
- Az orvosi élettan tankönyve | Digitális Tankönyvtár
- A kaptopril hatása a látásra
- Új könyveink - | MKE
- Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve () | Könyvtár | Hungaricana
Látás látás és rajzművészet rajzművészet retina projekcióját az interneuronokhoz kémiai synapsissal csatlakozó ganglionsejtek képezik. A fotoreceptorsejtek, bipoláris sejtek és horizontális sejtek válasza gradált, akciós potenciált nem generálnak; a ganglionsejtek és az amakrin sejtek egy része a bemenő jelzések hatására az akciós potenciál sorozat frekvenciájának megváltoztatásával reagálnak.
Ezeket a folyamatokat részletezzük látás és rajzművészet alábbiakban. A szem vázlata horizontális metszeten. Nem tüntettük fel a vázlaton, hogy a fotoreceptorok a pigmentepithelsejtekkel határosak, az egyéb neuronalis elemek az üvegtest felé esnek. Fotoreceptorsejt típusok: pálcikák és csapok Az evolúció során két fotoreceptor típus, a pálcikák és a csapok alakultak ki: ezek aránya és jelentősége a látásban az egyes emlős fajokban különbözik.
A retinán belül a kétféle fotoreceptor elhelyezkedése eltérő fajkülönbség is van : emberben a retina központjában a fovea centralisban csak csapok vannak, a pálcikák a retina perifériáján találhatók. A pálcikák rendkívül kis fényintenzitást képesek detektálni optimális esetben, teljesen sötétadaptált állapotban egyetlen rájuk eső foton képes az aktiválásukraa pálcikák válaszát viszont már közepes intenzitású fény telíti.
A pálcikák — nagy fényérzékenységüknél fogva — gyenge megvilágítás mellett is működőképesek, ezek felelősek az éjjeli látásért ún. A retinán belül egy-egy ganglionsejtnek több pálcika ad át ingerületet, ezzel a fényérzékenység tovább fokozódik, a térbeli felbontóképesség viszont romlik.
