Gyümölcslé kezelés
Egészségesek-e a vegyszerekkel kezelt gyümölcsök? Vajon milyen eljárásokra van szükség, hogy a világ túlsó végéről utaztatott gyümölcs is megőrizze ízét és állagát?
Mi a jobb: a gyümölcs vagy a gyümölcslé?
Mit művelnek a banánnal, az almával vagy a szamócával, hogy akár hetekig, hónapokig is frissnek tűnjön? Hűtés és légtérszabályozás Nem csupán a messzi földekről érkező, de a hazai termékek számára is szükség van azokra az eljárásokra, amelyek hónapokkal a szezonjuk után is fogyaszthatóvá teszik a különféle gyümölcsöket. Minőségük megőrzéséhez legkézenfekvőbb megoldásnak a hőfokszabályozás, azaz a gyümölcslé kezelés hőmérsékletre hűtés kínálkozik. Valóban ez a legelterjedtebb tárolási eljárás, amely során körülbelül 0—5 C-fokon tartják a gyümölcsöket.
Általában ezen a hőfokon lassabbak a fiziológiai, kémiai és mikrobiológiai változások, ám gyümölcsönként nagyon különböző lehet a szükséges hőmérséklet.
Egészségesek-e a vegyszerekkel kezelt gyümölcsök? Tartósítás és kényszerérlelés
Amikor egy gyümölcslé kezelés feketés héjú banánt lát, az azt jelenti, hogy nem ügyeltek erre a sajátosságra, és talán együtt tárolták egyéb gyümölcsökkel. Egyre elterjedtebb a szabályozott légtérben tárolás, aminek lényege, hogy kis oxigén- és nagy szén-dioxid-tartalmú légtérben tartják a gyümölcsöt.
Ha a vilmoskörtét a háromhetes érési szezon elején szedik le, és ilyen módon szabályozott légtérben tárolják, akár három hónapig is megőrzi a minőségét. Miért kerülhetnek mikotoxinok az élelmiszerekbe?
Gyümölcslé immunitási kezelés
A mikotoxinok ősidők óta jelen vannak az élelmiszerláncban, és már a középkortól vannak olyan járványleírások, melyek penészgombák által termelt méreganyagok hatására vezethetők vissza pl.
Teljes kiküszöbölésük az élelmiszerláncból nem lehetséges, azonban mindent meg kell tenni a toxinmennyiség csökkentése érdekében. Az egyes penészgomba fajok más-más körülmények között hajlamosak méreganyag termelésére, és ezek megbetegítő hatása, tünetei is eltérőek.
Mind az emberi, mind az állati szervezetet károsíthatják, befolyásolhatják a növekedést, szaporodást, a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet. Hirdetés Vegyszeres eljárások A környezetvédelem és az egészséges táplálkozás szószólói nem is a fenti, hanem a különböző vegyszeres eljárásokat szokták emlegetni az importgyümölcsök kapcsán.
Gyümölcslé
Főleg a citrusfélékre igaz, hogy fokozottan érzékenyek a különböző gombás megbetegedésekre, penészedésre, ezért használnak az esetükben növényvédő anyagokat.
Ez a vegyszer a gyümölcs héjában marad, alapos mosással sem lehet maradéktalanul eltávolítani. Azoknál a gyümölcsöknél, amelyeket meghámozunk, ez nem is probléma, de ha a süteménybe citromhéjat reszel, számíthat a nem kívánt szerek jelenlétére is.
Persze különösebb aggodalomra nincs ok, ez a vegyszertartalom nagyon csekély, de valljuk be: mérget kis mennyiségben sem szívesen fogyasztunk. A másik hasonló eljárás az úgynevezett vaxolás, amikor is vékony, viasszerű anyaggal vonják be a gyümölcsöt.
Ez egy paraffinréteg, amelynek csak a neve ijesztő, valójában az élelmiszeriparban gyakran használt anyagról van szó, E néven találkozhat vele. Ilyen módon kezelik például az almát, mivel nemcsak kiválóan szigetel — így megóvja a gyümölcsöt a páraveszteségtől —, de fényesebbé is teszi a felületét. Látványos egészségkárosító hatása természetesen ennek sincs, nagyobb mennyiségben — amihez mázsaszám kéne almát ennünk gyümölcslé kezelés hashajtóként viselkedik.
Idénynek megfelelően válasszunk alapanyagot! Minden évszakban más és más gyümölcs és zöldség idényszerű, amelyeket érdemes mindig annak megfelelően vásárolni.
A gyümölcslé terápia nem gyógyul, hanem a bénulás!
Télen inkább a citrusfélék és déli gyümölcsök kaphatóak, míg a nyár közeledtével kiszélesedik a skála. Mára már a különböző érlelőknek köszönhetően akár télen is fogyaszthatunk szőlőt, és nyáron is kaphatunk narancsot. Mégis inkább igyekezzünk ezeket évszaknak megfelelően megvásárolni.
