Világnézet szintjei. Materializmus – Wikipédia
Grandpierre Atilla: Az egészséges világnézet jelentősége az ökológiai civilizáció számára gondolkodó 1. Korunkban az emberiség egyik legnagyobb feladata az ökológiai válság által felvetett kérdések megoldása.
Integrál Mindfulness 1-10 modul
Miért jutottunk ökológiai válságba? Megoldhatja-e az ökológiai válságot az a nyugati civilizáció, amely előidézte? Hogyan lehet a leghatékonyabban elősegíteni az egészséges, boldog és értelmes életet biztosító civilizációt?
Mi a nyugati civilizáció lényege, legalapvetőbb jellemzője? És még előbb: mi a civilizáció lényege?
Navigációs menü
Tegyük egyelőre félre a barbárság kérdését, és tekintsük a civilizáció eredeti eszméjének a magas szinten szervezett, magas értelmi szintű és magas kifinomultságú életművészet jegyében szervezett társadalmakat. A civilizáció ezen meghatározása összhangban áll a kultúra szó egyik jelentésével, amely szerint a kultúra a tanult magatartásformák szisztematikus összessége. A kultúra, magyarul műveltség a szó szélesebb értelmében az életvezetésre vonatkozó erkölcsi nemesség és társadalmi kifinomultság mellett a szellemi képzettséget is magában foglalja.
Tegyük hozzá: civilizációs szempontból nem mindegy, mire irányul a szellemi képzettség. Például egy bűnöző is lehet magasan képzett, de ez a szó eredeti értelmében nem jelenti, hogy kulturáltabb, civilizáltabb lenne. Samuel P.
Mindkettő lényege: életvezetés, szellemi képzettség, társadalmi kifinomultság. Rousseau megállapítása szerint bár az értelem teszi az embert, mégis az világnézet szintjei az, ami vezeti J.
Rousseau: Julie ou le Szemészeti központok Héloïse. Az életvezetésben az érzés, az erkölcs a meghatározó. Tegyük hozzá: bár életvezetésünk alapvetően az érzésen, az erkölcsön alapszik, a tudatos döntések meghozatala az értelem feladata.
Ahhoz, hogy az ember ne kerüljön ellentétbe önmagával, érzéseinknek, a társadalmi erkölcsnek és racionális döntéseinknek összhangban kell állniuk egymással. Következtetésünk szerint az egészséges, harmonikus világnézet szintjei legfőbb jellemzője eszerint érzéseink, társadalmi erkölcsünk magas szintje, mégpedig összhangban a szintén magas szintű emberi értelemmel.
A civilizáció egyéb értelmezései Kétségtelen, hogy a civilizáció sokoldalú, és különböző szempontok alapján különböző oldalait emelhetjük ki. Az Oxford English Dictionary legújabb kiadása a civilizáció három oldalát emeli ki: a civilizáció a társadalmi fejlődés és szervezettség legmagasabbnak tekintett szintje, a társadalom, a kultúra és az életmód egységessége; a modern élet komfortja és kényelme.
A nyugati civilizáció végső alapját, amely alapvetően meghatározza összes többi sajátságát, Michael Mann a hatalomban találta meg. Eszerint a nyugati civilizáció a hatalom további világnézet szintjei és növekedése felé halad. Amikor a legfontosabb világnézet szintjei a hatalom növekedése, akkor minden más szempont könnyen megsérülhet.
A kandidátusi fokozat elnyeréséhez készült beszámoló részlete
Az ökológiai válság azt mutatja, hogy a nyugati civilizáció nem jár világnézet szintjei legjobb úton. A világnézet szintjei eszméjéről teljesebb képet kaphatunk, ha nyugati értelmezései mellett figyelembe vesszük a keletiek közül legalább a kínait.
Kínában a civilizációt az uralkodó filozófia következményének tekintik.
- Irodalom - 9. osztály | Sulinet Tudásbázis
- Szemészeti társaság
- Ha a látás mit jelent
- Ken Wilber írt ugyan néhány bevezetést hozzá, de ezeket sok szakterületen nem tartják ideálisnak.
- Eszköztár: Drámaelmélet, műfajelmélet A drámaelméletnek hatalmas irodalma született Arisztotelész óta.
- Integrál Mindfulness modul – Dr. Daubner Tanít
- A diadalmas világnézet.
- Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!
Az elmúlt évszázadok egyik legnagyobb kínai filozófusa, Thomé H. A Ji Ching-et követve Fang azt a nézetet képviselte, hogy az érzés és az ész a látható világegyetem megnevezhetetlen és megfogalmazhatatlan végső forrásából származnak.
Konfliktusos dráma
Az emberiség az érzésben és az értelemben gyökerezik. Az érzés és az ész kölcsönösen meghatározzák és áthatják egymást. Fang megkülönböztette az intelligenciát zhia valóságon alapuló és az észnek megfelelő tudást a bölcsességtől huiamely az emberi inspirációból vagy vágyból yu ered, az érzelmekhez tartozik és ennek alapján követi az észt.
Ennek alapján a bölcsesség három fajtája világnézet szintjei az első, amely az észre helyezi a hangsúlyt, a második, amely az érzelmi beállítottságra teszi a hangsúlyt, és a harmadik, amely az érzelmi beállítottságot és az észt egymással összhangba hozza. Fang szerint az első típust az ókori görög filozófia jelenti, mert a racionális tudásra, az észre tette a hangsúlyt, nem véve figyelembe az érzelmi valóságot.
A második típust a modern európai filozófia képviseli, mert arra a vágyra épül, amely csak a haszonra vagy a hasznosságra irányul, a világ meghódítására, a Természet leigázására. A harmadik típust a kínai filozófia képviseli, amennyiben egyensúlyt tart fenn az érzelem és a gondolkodás, az érzésvilág és a gondolatvilág, az erkölcs és az értelem között.
Ennek a háromfajta filozófiának a civilizáció három típusa felel meg: az ókori görög, a modern európai, és a kínai. A kínai civilizáció alapja mai kínai értelmezés szerint egyrészt a filozófiai gondolkodás és kozmológia, másrészt az értékrend és világnézet Lai Chen: The Core Values of Chinese Civilization.
Springer,1. A kínai felfogás szerint Kína nem nemzetállam, hanem civilizáció-állam Jacques, Martin: When China rules the world: the rise of the middle kingdom and the end of the western world. Penguin,mert nem etnikai vagy hatalmi erő tartja össze, hanem a filozófia és az értékrend, az értelem és az erkölcsi rend.
Új hozzászólás
A világnézet szintjei filozófiában a család központi szerepet játszik az államszervezésben, lényegében azonos törvények irányítják a család, a nagycsalád, a látásjavulás 40 után és az állam életét. Jellemző, hogy minden nap szigorúan 8 órakor van a reggeli az egész országban, kor az ebéd, 18 órakor a vacsora, és ettől nem szabad eltérni.
Kína jelenlegi újjászületésének titka a kínai civilizáció, a család és állam egysége, a Menny és az emberiség egysége, az érdemek alapján történő társadalmi előbbrejutási rendszer meritokráciaaz erkölcs és kormányzás egysége, az ősi bölcsek tanításaira épülő rendszer, amely az állami tisztviselőképzés alapja, valamint a tudás és kormányzás egysége u.
A civilizáció és önazonosságunk mélyebb szintjei Életünk alapfeladata önmagunk, az élet és a világ felfedezése. Az életvezetés, vagyis viselkedésünk, magatartásunk irányítása az önazonosságunkról és az életünkről alkotott felfogásunkon alapszik.
Önazonosságunknak egyszerre több szintje létezik, amelyek egyidejűleg állnak fent. Ahogy azt Huntington is kiemeli, az egyéni és a nemzeti, társadalmi önazonossággal egyidejűleg létezik még mélyebb, civilizációs önazonosságunk is. Huntington szerint a civilizáció határozza meg legmélyebb önazonosságunkat Huntington Szeretnék rámutatni, hogy önazonosságunknak léteznek még alapvetőbb szintjei: az emberiséghez, az élővilághoz, a Világegyetemhez tartozás. Így például Kieran Keohane a kortárs civilizáció társadalmi patológiájáról írt könyvében amellett érvel, hogy egészségünk és jól-létünk nemcsak az egyéni és közösségi életünket jelenti, mert átfogja az emberiség egészét és kapcsolatunkat a Természettel Keohane, Kieran: The Social Pathologies of Contemporary Civilization.
Mindannyian emberek vagyunk, és ember voltunknál világnézet szintjei az emberiséghez, a Homo sapiens-hez tartozunk. Tudományos kísérletekkel is kimutatták, hogy az emberi együttérzés ma is jelen van mindenkiben, még a legelvetemültebb emberben is, legalábbis szervezetének reakciói szerint Arno Gruen: A normalitás tébolya. Egyetemes emberi önazonosságunk világnézet szintjei jelenti önazonosságunk legalapvetőbb szintjét, hiszen lényünk még mélyebb szintjén mindannyian világnézet szintjei vagyunk.
Tény, hogy létezik egyetemes együttérzési képesség az emberben. Amíg civilizációs beállítottságunk nem kerül ezzel ellentétbe, addig otthonunkkal, a földi élővilággal, az állatvilággal és a növényvilággal, a Természettel érzelmi közösségben él az emberiség. Még ez sem jelenti önazonosságunk legalapvetőbb szintjét. Az ókorban általánosan ismert volt a kozmikus szimpátia eszméje, az a fajta együttérzés a csillagvilággal, amely ma már a nyugati civilizációban csak ritkán és gyengébben jelentkezik, rendszerint olyan különleges tudatállapotokban, mint például a szerelem, vagy az ihlet.
Az elme ereje, működése és lecsendesítése [spirituális előadás az elme hatalmáról a karanténből]
Önazonosságunk végső soron a Természetben, a Világegyetemben gyökerezik. Énünk a cselekvőképességünk, és ez nem eredhet a cselekvésképtelen, élettelen anyagi világból.
Énünk a kozmikus világ cselekvőképességének küldötte, postása, nagykövete. Énünk szabad, felette áll a fizikai okok gigantikus, kozmikus láncolatának.
Énünk nem egy tetszőleges önkényes rendelkezőképesség.
Tartalom ajánló
Énünk a Mindenség előretolt hadállása ahhoz, hogy a Földön cselekedni tudjon. Énünk szabad, képes cselekvéseinket irányítani, de mégsem egy önkényes rendelkezőképesség, mert énünknek az élet irányt szab, mégpedig az életnek legkedvezőbb irányt.
Az élet irányadónak tekintése nélkül a látás-visszatérési módszer parttalanná és talajtalanná válna, nem juthatna el az önmagán és az anyagiakon világnézet szintjei, maradandó értékekig. Szögezzük le: olyan civilizációra van szükségünk, amely összhangban áll legmélyebb, legjobb emberi lényünkkel, amely képes biztosítani a testi-lelki-szellemi jólét és boldogság magas szintjét, amelyben az emberi értelem és az erkölcs összhangban áll egymással, amely összhangban áll az emberi együttérzéssel, beleértve a Természet, a Világegyetem iránti természetes emberi érzést is.
Önazonosságunk mélységének szintje a civilizáció kulcskérdése Önazonosságunk határait a civilizációs beállítottság jelentős mértékben képes módosítani.
A közép-európai és a keletibb népeknél a Természet szeretete és tisztelete sokkal hangsúlyosabb, mint Nyugaton, ahol a Természet szót kisbetűvel írják, és kizárólag világnézet szintjei élettelen, fizikai anyagi világot értik alatta.
AZ INTEGRÁL ELMÉLET ÁTTEKINTÉSE
A Természethez való viszonyunk önazonosságunk kulcskérdését jelenti. Ha a civilizációs beállítottságunknál húzzuk meg a határt, ahogy az a nyugati civilizációra jellemző Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása. Európa,53akkor természeti önazonosságunkat kirekesztjük önazonosságunkból. Ebben az esetben a civilizációs hatások válnak személyiségünk legalapvetőbb meghatározóivá.
Ha viszont a még alapvetőbb, természeti világban gyökerezőként fogjuk fel önazonosságunkat, akkor a Természet az irányadó számunkra abban a tekintetben is, hogy milyen civilizációt építsünk. Önazonosságunk mélységének szintje a civilizáció kulcskérdése.
