A látássérült gondolkodás sajátosságai. Az óvodáskori látássérült gyermekek fejlődésének jellemzői

Látássérült tanulók megsegítése a szakiskolai képzésben 1. Látássérült tanulók és a szakiskolai képzés gondjai A Látásvizsgáló Bizottság szakértői véleménye szerint gyengénlátó, aliglátó és vak tanulók sajátos nevelési igényű SNI látássérült tanulók. Szakmaképzésükben jelentős szerepet vállal Budapesten a Vakok Speciális Szakiskolája, ahol több tagozaton, gyógypedagógusok segítségével és a feladatra felkészült oktatási intézményi keretek között szerezhetnek szakmát a látássérült fiatalok.

Jelenleg virágkötő, fazekas, kosárfonó, számítógép-kezelő, szőnyegszövő képzés zajlik, amely végén az Országos Képzési Jegyzéknek megfelelő államilag elismert szakmai bizonyítványt szereznek, vagy tanfolyami vizsgát tesznek.

  • A látás jobban ellenőrizhető
  • A látás elzáródása az
  • Boldog új évet!

Pécsett a Világ Világossága Alapítvány intézményében történik szakiskolai képzés, a szakma elsajátítása után munkalehetőség biztosításával. A munkaerőpiacon való elhelyezkedés egyik akadálya az alacsony iskolai végzettség és a szakképzetlenség. Hogy ne legyen zsákutca Az általános iskolában integráltan tanult gyengénlátó és az aliglátó tanulók közül a jobban látók középiskolai végzettség nélkül a lakóhelyükön szakiskolában igyekeznek szakmát tanulni.

Ma még az itt felmerülő problémákra nem találunk megnyugtató választ: Alapvető probléma, hogy igen szűk a középfokú végzettség nélkül látássérült személyként választható szakmák köre — a fentieken kívül sütőipari szakmunkás, többféle eladó, nádbútorkészítő, kárpitos, könyvkötő.

szerzett rövidlátás

E két utóbbi lehetőséget is felülírta a gyakorlat: gyengénlátó könyvkötők, kárpitosok panaszolják, hogy nem tudnak boldogulni a szakmában, mert éppen azt nem tudják, pl. A látássérült tanulók különleges gondozásra, pedagógiai szakszolgáltatások igénybevételére, habilitációs, rehabilitációs fejlesztésre jogosultak.

A jelenlegi utazótanári ellátás feltételeinek további javítása szükséges gépkocsi használat rendezése. A látássérült tanulókat oktató, képző szakiskolai pedagógusoknak, szakoktatóknak erre felkészítő akkreditált továbbképzésben kellene részt venniük.

Utópisztikusnak tűnhet, de a lehetőségeket bővítené, a szakiskola a helyi munkaerőpiaci igények felmérése után kezdeményezné, kidolgozná és megoldaná az ott jelentkező egy-egy fiatal szakmaképzésének lehetőségét, feltételeit.

Régi népi mesterségek, pl.

Az érdekvédelmi és szakmai szervezetek támogatásával ezek a törekvések a fogyatékos életutakat és a gazdaságossági szempontokat is tekintve megoldást hoznának a látássérült fiatalok számára.

Teljes értékű, hasznos munkavállalókként jelennének meg a munkaerőpiacon, nőne személyes elégedettségük, önbecsülésük és csökkenne az ép társadalom és a munkaadók előítélete. A sajátos nevelési igény mibenlétének megismerése a pedagógiai támogató tevékenység kulcskérdése A látássérült tanulók változatos tanulási problémái, pályaválasztásuk nehezítettsége egyénileg tárható fel és a segítés is egyénre szabott kell legyen.

A tájékozódáshoz kénytelen állandóan pásztáznia a szemével a teret. Az ilyen tanuló mozgásos helyzetekben sokat ütközik, az akadályokat, és a látássérült gondolkodás sajátosságai labdát is csak akkor veszi észre, ha véletlenszerűen a látóterébe kerül. Nem lenne szerencsés, ha állatgondozó, vagy burkoló szakmát szeretne tanulni, hiszen mindkettőhöz ép látótér szükséges — de kiváló számítógépkezelő lehet belőle.

A látássérültség visszafordíthatatlan állapot, a diagnózis ismerete a szakmaválasztást is befolyásolja. Számtalan problémát, akár balesetet is okozhat a szürkületi vakság, és foglalkozás körében valódi veszélyhelyzetet teremthet az eltitkolt színtévesztés, vagy színvakság, ha pl.

A jó képességű, szorgalmas dísznövénykertésznek készülő tanulóról kiderül, hogy súlyos fokban rövidlátó - nem emelhet, talicskázhat, emiatt más szakmát kell választania. Az a látássérült gondolkodás sajátosságai a szülő kérésére A látás szerepének jelentősége vitathatatlan a környezet megismerésében, a tájékozódásban, a tanulásban és a munkában egész életünk folyamán.

Csökkenése, vagy hiánya az életvitel, a mindennapi tevékenységek, önkiszolgálás és a szocializáció nehezítettsége mellett életkoronként és élethelyzetenként eltérő nehézségeket okoz. A látássérülést a szem, a látóideg fejlődési rendellenessége, betegsége, sérülése, vagy a vizuális ingerek feldolgozásáért felelős agyi részek -esetenként ezek együttes- sérülése következtében kialakult működési elégtelenség okozhatja.

A látássérült gyermekek legfontosabb jellemzői

A látóképesség meghatározása A látássérülés mértékét az egyik legjellemzőbb látási funkció, a látásélesség vízus fejezi ki. A retina felbontóképességét mutató mérőszám a látássérülés fokát a teljes látás százalékában,  vagy tört formában adja meg. Kovács Vakok, akik nem érzékelik a fényt sem. Aliglátó, akinek szemüveggel korrigált látásélessége 0,1-ig terjed - látja a nagyobb tárgyakat, súlyosabb esetben csupán a fényt érzékeli. A szakértői véleményben találkozhatunk a további pontosítást megfogalmazó: nagytárgylátó, ujjolvasó, fényérzékelő kifejezésekkel is.

Gyengénlátók, akiknek szemüveggel korrigált látásélessége 0,33 közötti 2. Funkcionális látásvizsgálat A látomás kramatorsk látásvizsgálat a különböző látási funkciók vizsgálatára terjed ki, így megállapítja a homályos szemek csökkent látás és a távoli látásélesség, a perifériás látás, a színlátás, a kontrasztérzékenység, a látótér, a fény-adaptáció, és az okulo-motoros funkciók terén kialakult csökkent működés mértékét.

Az óvodáskori látássérült gyermekek fejlődésének jellemzői

Emellett az optikai korrekcióra, a környezeti adaptációra, egyes képességek fejlesztésére, valamint sérülésspecifikus segédeszközökre vonatkozó igényre és a rendelkezésre álló lehetőségek korrekciós, kompenzációs célú feltárására koncentrál.

Ez a szemlélet és eljárás a reális szakmaválasztás körét  is segítheti kijelölni. A látássérülés pedagógiai megítélése A látássérülés megnehezíti az ismeretszerzést is. A pedagógiai szempontból történő kategorizálás szelekciós szempontja, hogy képesek-e a síkírás-olvasás elsajátítására vagy sem: Enyhébb látássérülés esetén a tanulókra látáson alapuló vizuális információszerzés jellemző - segédeszköz nélkül, vagy segédeszközzel pl.

mi esik a látás

A tanulók különböző mértékben támaszkodnak a többi érzékszerv a látássérült gondolkodás sajátosságai szerzett információra is. A súlyosan aliglátó és a vak tanulókat elsősorban a tapintásos és a hallási masszázs és látáskezelés jellemzi. Látásélességük nem teszi lehetővé a síkírás-olvasást, ezért pontírás-olvasást tanulnak.

Látássérült tanulók megsegítése a szakiskolai képzésben

A diagnózis és a képességek megismerése A csökkent látásélességhez társulhatnak látótérkiesések, a színlátás zavarai, fényérzékenységi zavarok illetve valamennyi látási funkció sérülése, zavara.

Ezek önmagukban is kellemetlenek, hát még gyengénlátással együtt! A látássérülés okát diagnózissúlyosságát, bekövetkezésének idejét és esetleges progrediáló voltát is figyelembe véve döntenek a segítő szakemberek a pedagógiai- egészségügyi- és rehabilitációs hatásrendszer elemeinek mozgósításáról. A pedagógus számára alapvető információforrás a Látásvizsgáló Bizottság szakértői véleménye, amely szemészorvos, gyógypedagógus, pszichológus szakemberekből álló team vizsgálatának eredménye.

A látássérült gyermekek csoportjai

Az adatszerű értékelésen kívül sok információt, értékes útmutatást tartalmaz a tanulóról: miben nyilvánul meg sajátos nevelési igénye, mik az erősségei, megtudhatjuk, hogy milyen segédeszközöket használ.

A szülővel folytatott beszélgetés is hasznos információt szolgáltat.

Hallhatóvá válik a tömegközlekedés a látássérülteknek

Érdemes támaszkodni az előző iskolából érkező pedagógiai véleményre is. A tanuló szakértői véleményét és a többi dokumentumot, vizsgálati feljegyzést és megfigyeléseket rögzítő iratokat nem csak az osztályfőnöknek, hanem a tanulóval foglalkozó valamennyi pedagógusnak, szakoktatónak szükséges megismernie.

Az oktatás körülményeinek egyéniesítéséhez ismernünk kell a tanuló személyiségét, intelligenciáját, képességrendszerét, a tanuláshoz szükséges tulajdonságainak meglétét, motiválhatóságát, érdeklődését, előzetes tudását, tanulékonyságának szintjét, céljait, saját magával való elégedettségének, elvárásainak szintjét.

Bates gyakorlatok a látás javítására

Az  információszerzés módszerei változatosak: megfigyelés, kérdőív, teszt kitöltése, játék, a tanulóval folytatott beszélgetés. Utóbbi hatása pozitív a személyes ismerkedés, az új iskolában alakuló tanár-diák kapcsolatra.

Az egészségügyi alkalmasság kérdése A szakmai alkalmassági vizsgálat célja a szakma elsajátításának megkezdését pályaválasztási tanácsadás keretében megelőző, de legkésőbb a szakképzés megkezdése előtt az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat.

Célja a baleseti veszély és a munkavégzésből következő egészségi állapotromlás kizárása. NM rendelet A látássérülés pályaalkalmassági szempontú kritériumrendszere igen szigorú, emiatt a látássérült fiatalok szakmaválasztásban erősen korlátozottak.

Az óvodáskori látássérült gyermekek fejlődésének jellemzői - Feszültség September

Brunner, 4. A látássérült tanuló gyakori nehézségei, sajátos nevelési igénye A látássérült tanulók egyes képességeikben nem különböznek ép társaiktól, de ezek kibontakoztatásához tőlük nagyobb erőfeszítésre, több kitartásra, kudarctűrő képességük fokozására és több külső segítségre van szükség.

A gyengénlátás és aliglátás nyilvánvaló jelei A látássérült gondolkodás sajátosságai látássérült tanuló szemüvegviselés ellenére is feltűnően rosszul lát, többnyire túlságosan közel viszi szeméhez a tárgyakat, apróbb tárgyakat nehezen talál meg, ismeretlen helyen nehezen tájékozódik, nagymozgása óvatosabb, darabosabb a szokásosnál, átlagos távolságból nem reagál az arcmimikára, nagy térben bizonytalanul tájékozódik A látásos kontroll helyett gyakran tapintáshoz folyamodik.

A látássérülés pedagógiai következményei A gyengénlátó és aliglátó tanulók a szemészeti állapotuk, látásromlásuk miatt eleve hátrányban vannak és speciális fejlesztésre szorulnak a következő területeken: látásnevelés, tájékozódás-fejlesztés, differenciált mozgásfejlesztés. Bizonyos szembetegségek esetén a retinabevérzés, -leválás veszélye áll fenn, következménye teljes látásvesztés lehet, ezért óvni kell a tanulót a rázkódástól, a fej megütésétől, a fordított testhelyzetben végzett és a nagy erőkifejtéssel járó gyakorlatoktól.

  • A látás mintha lebegne
  • A látásvesztés oka idős korban
  • Bízunk abban, hogy bár az érzékszervek működése és minősége az életkor előrehaladtával csökken, megfelelő optikai korrekcióval szemüveg vagy nagyító az esetek többségében korrigálható a látásélesség.

A testnevelés órákon figyelembe kell venni a veszélyeztetettséget pl. Tanulási helyzetben gyakran megnyilvánuló hátrányok tapasztalhatók a következőkben: Lassabb olvasási tempó Nehézkes tájékozódás az olvasott szövegben A saját kézírás elolvasásának nehézsége Látás 100% testmozgás problémák halmozódása Problémák az írásbeli számolásban, index, kitevő pontatlan elhelyezése, felismerése Geometriai ábrák értelmezése, szerkesztése.

Fontos információk