A kapott eredményeket,

A tanulók teljesítményét ekkor egymáshoz, a csoportátlaghoz viszonyítjuk.

a kapott eredményeket

Az így kapott adatok tehát mindig relatívak, arról szolgálnak információval, hogy a többiekhez, a normacsoporthoz képest mit ér az egyén tudása, készségének, képességének fejlettsége. Ez az értékelés nem szolgáltat információt arról, hogy mely részterületeken történt meg az elsajátítás, és mely részterületek azok, ahol még hiányosságok vannak.

  • Tesztek | A tantervelmélet és a pedagógiai értékelés alapjai
  • A látás mínuszba esett
  • Amikor kialakul a cica látása

A normaorientált értékelés azt jelenti, hogy a kapott eredményt a populáció, a minta átlagához viszonyítjuk. Az összegzés eredeti nevén: szummatív értékelés a mérés, az értékelés eredményét egyetlen mutatószámmal fejezi ki.

Kutatási módszerek és eszközök Célkitűzés A lecke célja, hogy meghatározza a kutatás metodikájának fogalmát, hogy ismertesse a kvantitatív és a kvalitatív kutatások jellemzőit és alkalmazási lehetőségeit, hogy bemutassa a feltáró és a feldolgozó kutatási módszereket, továbbá definiálja az érvényesség és a megbízhatóság fogalmát. Követelmények A hallgató tudja meghatározni a kutatás metodikájának fogalmát, ismerje a kvantitatív és a kvalitatív kutatások ismérveit, előnyeit, hátrányait és alkalmazási lehetőségeit, tudja megnevezni a feltáró és a feldolgozó kutatási módszereket, illetve tudja definiálni az érvényesség és a megbízhatóság fogalmát. Tanulási idő: kb. Falus, Két alapvető kutatási módszert különböztetünk meg. Az egyik a kvantitatív, azaz mennyiségi kutatás, a másik pedig a kvalitatív, vagyis a minőségi kutatás.

Az így kapott eredmény alapján történik a minősítés, meghatározott kategóriába sorolás. Ez az értékelési kultúra évszázados munkával részletesen kidolgozott elméletre és technikára matematikai statisztikai apparátusra támaszkodik. Talán az intelligencia mérése adja rá a legszemléletesebb példát.

A két, illetve többdimenziós táblázatokat kereszttábláknak nevezzük. A kontingencia-táblázatok olyan kereszttáblák, amelyek a gyakorisági adatokat tartalmazzák. Kétváltozós magyarázó kereszttábla elkészítésekor figyelni kell arra, hogy mely változónk a függő és melyik a független. Az eseteket a független változó attribútumai szerint csoportosítsuk. Példa Így például az iskolai végzettség független változó határozza meg a munkahelyi fizetés mértékét függő változó és nem fordítva.

Az értékelendő populáció átlagos szintje a viszonyítási alap a norma. Az átlagot ponttal fejezik ki, és ehhez viszonyítva határozható meg az egyes egyedek, csoportok eredménye, ami a szóban forgó egyedek, csoportok minősítése: súlyosan, enyhén fogyatékos, a kapott eredményeket, zseni stb.

a kapott eredményeket

Így működnek a nemzetközi, az országos standardizált mérések, a százalékponttal, nyers ponttal működő helyi mérések témazárók, érettségi, felvételi vizsgák stb.

Ilyen normaorientált összegző minősítés az osztályozás, sőt a látásvizsgálat felső pyshma minősítés is.

A különbség csak az, hogy ezekben az esetekben bizonytalan nem eléggé objektív az átlag mint viszonyítási alap. A a kapott eredményeket és a hazai normaorientált mérések évtizedek óta ismételten megmutatják, hogy országos átlagunk szerint a nemzetközi átlag alatt, és ott hol helyezkedünk el a rangsorban. Az ilyen adatok alapján a régiók, a települések, az iskolák, az osztályok is rangsorolhatók. De hiába ismerjük e fontos adatokat, ettől még nincs javulás.

A normaorientált értékelés csak a fennálló helyzetet mutatja, a mit kellene tenni kérdésre nem ad választ.

Tesztek A tesztek többféle szempontból különböznek a kérdőívektől. Ezeknek a mérőeszközöknek 1 egyértelműen kiértékelhető megoldásuk van. A továbbiakban ezeket a jellemzőket tárgyaljuk. Azzal, hogy a teszteknek egyértelműen kiértékelhető megoldásuk van, sokféle feladat kizárható a teszt fogalma alól. Ez a feladat tanórai fejlesztésben ugyan használható lehet l.

Ebből következik, hogy ugyanaz a teljesítmény az egyik tanulócsoportban kiválónak, a másikban közepesnek, a harmadikban egyenesen gyengének minősülhet. Még súlyosabb következmény, hogy ez az értékelési forma logikai szükségszerűséggel termeli ki a gyenge eredményeket: a jelesnek csak akkor van értelme, ha elégséges is van.

A normaorientált értékelés tehát lehetővé teszi annak meghatározását, hogy az egyes tanulók teljesítménye hol helyezkedik el az országos vagy településátlaghoz viszonyítva. A normaorientált értékelés eszközei olyan standardizált tesztek, melyek egy-egy oktatási egység téma, tanév, isk.

a kapott eredményeket

A standardizált mérce ismeretében a pedagógus a tapasztalati országos ritkábban települési átlaghoz viszonyítva tudja értékelni a tanulók teljesítményét. A normaorientált értékelés elsősorban az olyan oktatásban indokolt, amely egy adott korosztály egészére ún. Ilyen az általános műveltséget nyújtó oktatás.

8.1.2. Tesztek

Ahhoz, hogy a teszt összpontszámának, a teszteredménynek valamilyen jelentést tulajdonítsunk, ezt a pontszámot valamihez viszonyítanunk kell. Önmagában például nem tudjuk, mit jelent az, hogy egy tanuló 60 pontot ért el egy teszten. Más ennek a 60 pontnak a jelentése akkor, ha a minta — a tanulóknak az a csoportja, amely a tesztet megoldotta —, 50 pontos átlagteljesítményt ért el.

Mozgásszervi szűrés a Balance Mozgás-ban

Megint más a helyzet akkor, ha az átlag 70 pont volt. Ebben az esetben a kiszemelt tanulót annak a csoportnak a teljesítményéhez viszonyítottuk, amelyik a tesztet megoldotta.

  • A látás javítása szemüveg nélkül
  • Elegáns férfi szemüvegek

A viszonyítási szint megadásával nyert értelmet a 60 pontos teljesítmény. Ugyanezt az alapelvet megtartva tovább finomíthatjuk eljárásainkat. Így elkészítettünk egy olyan viszonyítási rendszert, amelyben minden egyes megvizsgált személyt a populáció jellemzőihez viszonyítunk. Mivel itt a populáció normáihoz viszonyítunk, ezt a viszonyítási eljárást normaorientált, vagy normavonatkozású viszonyításnak nevezzük.

Normaorientált értékelés (Papp Edina)

A mérés eszközei standardizált tesztek, melyek százalékpontokkal, nyers pontokkal működő mérések. Hátránya, hogy az egyén teljesítménye a normacsoporthoz viszonyított éppen aktuális értékét mutatja. A mérés során nem derül ki, hogy a tanulók egyénileg mely területeken igényelnek fejlesztést, nem tisztázottak a követelmények sem. A tanulók saját korábbi eredményeihez viszonyító mérésre is szükség van ahhoz, hogy reálisabb képet kapjunk az egyén teljesítményéről.

Módszertani füzetek pedagógiai vezetőknek.

a kapott eredményeket

Kerber Zoltán Szerk. Hidak a tantárgyak között.

a kapott eredményeket

Országos Közoktatási Intézet, Budapest. Báthory Z.

Fontos információk