3 elképzelés a gyógyításról,

A szakirodalomban két megközelítési mód ismeretes.

NÉPI EMBERGYÓGYÍTÁS

Az egyik szerint a tapasztaláson alapuló ismeretek egy meghatározott történeti pillanatban rituális megerősítést kapnak, a másik nézet szerint a népi gyógyításban használatos növényeknek csak mintegy negyede bírt valóságos gyógyerővel, az igazi hatást a gyógyítás folyamata, maga a rítus, a lelki ráhatás ereje fejtette ki.

Világosan kell látni azonban, hogy a gyógyítás népi hagyományvilága a kultúrának azon területe, amelyben szinte egyforma arányban keverednek az empírián, a nemzedékek felhalmozott tapasztalatán alapuló gyógymódok a hiedelmek diktálta, irracionálisnak látvány levélben parancsokkal, elképzelésekkel. A hiedelemrendszer a maga belső törvényszerűségeivel csak kívülről szemlélve tűnik érthetetlennek, a belső kötődések az elemek között rendet teremtenek, s a kapcsolódások ismeretében természetesnek tűnnek, különösen a használók szemében.

A néprajzi kutatást a rendszer egésze érdekli, s a népi gyógyítást is mint a kultúra rendszerének 3 elképzelés a gyógyításról részét szemléli, olyan részként, amelyben jellegzetesen keverednek a racionális ésszerű és irracionális hiedelmeken alapuló elemek.

A könnyebb { A mágia szemléletet jelent, mint látni fogjuk, lényegében csak annyit, hogy a mindennapokban használt tárgyakat alkalmazták a varázslatokban, a gyógyítás folyamán, de mindig a hiedelmek parancsolta módon vö. Pócs b. Az eddig összegyűjtött anyagban többféle betegségokot neveztek meg az adatközlők, sajnos még nem történt meg e gazdag anyag rendszeres feldolgozása. A betegségokok között régebben számon tartották az ún. Így ismerték régen a rontást valamilyen cselekvés, illetve tárgyak segítségével, azonkívül nézéssel igézés-ígízísilletve szóval, átkozódással.

A rontásnak például gyakori formája volt az öntés, amikor lehetőleg kilencféle szemes terményből készítettek főzetet, s azt elöntötték, elhintették a keresztúton, ahol sokan jártak, vagy pedig annak a háza előtt, akit meg akartak rontani.

Aki belelépett a rontásba, az megbetegedett, kelések jöttek ki rajta, mérges pattanások vö. Berde Ez volt egyébként a betegség átadásának, s így a tőle való megszabadulásnak is az egyik módja. Az ilyen rontóbábu készítése országszerte ismert volt, s így több múzeumunk néprajzi gyűjteményében megtalálhatók ezek az egyszerű gyógyeszközök, hiszen egyszerre töltötték be mindkét funkciót.

Az egyiket felibehajtja fejnek, erre ráteszi a másikat is. Mikor mind a kilenc megvan, akkor kezet csinál nekik.

Mindegyik baba fejével megkerekíti a kelést, és bedobja a kaskába. A keresztúton balkézzel kiönti a bal vállán keresztül a bábukat. Valóban, a rontó gyakorlat többnyire szigorúan titkos volt, szemben a gyógyító, a pozitív célú 3 elképzelés a gyógyításról általános nyilvánosságával Pócs b: Akkor odaáll az út mellé, oszt forgatja a szájába azokat a bábukat, tizenkettőt. Oszt forgati meg a szájába … akkor oszt elhajítja … a háta mögé – oszt mongya: »Zsébre mújjon, csürhe gyüjjön, zsébre mújjon, csürhe gyüjjön!

A példából kitűnik a gyógyító cselekvés lényege: el kell távolítani a betegséget, vagyis az érintés után el kell dobni azt a tárgyat, amire ráragadt.

Más szavakkal, jelképes eltávolítás történt. A fenti szövegekben és gyógyításokban a mágikus gyógyítás egyik alapelve volt közös, nevezetesen, ha valamilyen cselekvést elvégzek, tehát eltávolítok valamilyen tárgyat, ami érintkezésben volt a beteggel, akkor az analógiásan azt jelenti, hogy eltávolítottam a betegséget is.

Zemplénben szenesvízzel mosdatták azt a gyereket, aki nézésben van. A mosdó- fürdetővizet aztán olyan helyre öntötték, ahol senki se léphetett bele. A kiöntés a betegség eltávolítását jelképezi. Még jobban példázza az analógián alapuló mágiát a szemen lévő árpának hordeolum a begörbített mutatóujjal való jelképes learatása.

Itt a kísérőszöveg a többszörös megsemmisítés módozatairól szól, az eltávolítás megismétléséről, a jelképes cselekvés és sophora és látvány szóbeli szöveg szintjén.

• A gyógyítás közös útja - Dr. Csizmazia Endre, Retina Bt. szemész Székesfehérvár
• Az energia viszont két formában fordulhat elő.

A magyar népi gyógyító hagyományban általánosan ismert a beteggel érintkezésben állt ruhadaraboknak fákra, bokrokra való kiterítése. Néhány évtizede Zemplénben ez még élő gyakorlat volt, mint ahogy valószínűleg a köszvényes kutaknál hagyott apró ruhadarabok szokása is erre a hiedelemre vezethető vissza Hoppál Érdemes itt megjegyezni, hogy míg a hatvanas évek elején még lefényképezhettük a szélfújta rongyocskákat Abaújszántó, Borsod-Abaúj-Zemplén m.

Analógián alapuló mágikus gyógyító szokás volt a népi gyakorlatban az átbújtatás. Ugyanezt a célt szolgálta, ha ablakon át adták át egymásnak a szülők, vagy az ún. Mindkét átbújtatás jelképes újjászületés volt a népi hiedelmek szerint. Moldvában pedig úgy tudták – a visszaemlékezés szerint – gyógyítani a szamárköhögést, hogy szamártejet adtak a gyermeknek. S ha ez nem használt, akkor virágvasárnap szentelt virágággal és szamártrágyával füstölték 3 elképzelés a gyógyításról a beteget Bosnyák S.

Olyan hat-hét éves lehetett. Tizenkét éves koráig mindig olyan kicsike 3 elképzelés a gyógyításról. Se nem hízott, se nem nőtt, olyan volt, mint a csontváz. Az orvosok nem tudtak rajta segíteni, senki nem tudta mi baja. Elhívták a delejes asszonyt, azt mondta a keresztanyámnak: – Tudod mit, vigyél be a konyhából egy nagy bográcsot és csinálj úgy, mintha tüzelnél alatta.

Account Options

De ne égjen a tűz. Tegyél alá fát, de ne gyújtsd meg, akkor ültesd bele a kislányt a bográcsba. 3 elképzelés a gyógyításról is történt.

Eljött hozzánk éjszaka a delejes asszony. Amikor keresztanyám a kislányt a bográcsba ültette, a delejes asszony megkérdezte: – Szomszédasszony, mit főz? Ezt tizenkétszer megismételték. Ez tizenkét órakor történt.

A keresztanyám tizenkétszer körülszaladta a házat. Kezében egy seprű és amikor a konyhához ért, fenyegetődzött a seprűvel. Ezután a kislány kezdett fejlődni, gyarapodni.

• Joachim Gnilka: Márk - Harmadik fejezet
• До заката-то нам ни за что не осилить всего пути.

Még szemléletesebb példák találhatók az analógiás gondolkodásra olyan esetekben, amikor a betegség külső, színekben is megnyilvánuló tüneteinek megfelelően választják ki a gyógyítás eszközeit. Így például a sárgasággal járó heveny májgyulladás, amely egyébként 3 elképzelés a gyógyításról hét alatt spontán gyógyul, szinte vonzotta magához a mágikus színanalógián alapuló gyógymódokat.

Azonkívül sárga színű növényeknek volt szerepük a betegség gyógyításánál, így sárga nyestike virágjából készítettek fürdőt, s abban mosdott a beteg. Azonkívül sok sárgarépát, tojássárgáját és sárga cukrot kellett egyen. Ha az maybol tehat te kegyelmed jo modon vysellyen gondoth reaya.

Mind az által vetessen te kegyelmed tiszta uy vyazt. Csináltak ilyen viaszpoharat, s akkor vót olyan sárga galagán, valami régi pénz, sárga vót, akkor lereszelték, s akkor vizespohárba tették, s akkor itatták meg a betegvel.

Az olyan pálinka, akiből még senki sem ivott. Az adatokban idézett viaszpohár párját a hatvanas évek közepén sikerült a Sóvidék egyik falujából begyűjteni Néprajzi Múzeum, Ltsz. A közismerten vöröses színű Szent Antal 3 elképzelés a gyógyításról nevű betegség orbánc esetén piros vagy pirított kukoricával füstölték, azonkívül piros kendővel borították le a beteg arcát. Megkékült kelésbe sötét színű cérnát húztak, és a példákat még lehetne folytatni, de így is bizonyosnak látszik, hogy a magyar népi gyógyításban van nyoma egyfajta népi szignatúra- betegségjel- tannak, melynek alapján valamilyen színű betegséget hasonló színű gyógynövénnyel vagy anyagokkal igyekeztek gyógyítani.

Az analógiás gyógyító mágia különleges megnyilatkozási formája a visszájárul végzett cselekvések erejébe vetett hit. A szenesvízzel szemmel verés esetén alulról fölfelé, a kéz visszájával kell megmosni a gyereket, a maradékot alulról felfelé kell kiönteni az ajtó hátuljára.

A bal kéz szerepe, vagy a visszafelé számláló ráolvasások a kívánt hatást a megfordítással akarják elérni, jelképesen helyreállítják a betegség által milyen gyakorlatok javíthatják a látást élet rendjét. Végül szólni kell az ijedésben, szemverésben vagy más, kideríthetetlen eredetű bajban szenvedő kisgyermeknek öntéssel történő gyógyításáról.

Az eljárás alapját ugyanis az alak-analógia elve képezi, amely a következőképpen foglalható össze: rostába kilenc különböző tárgyat, köztük egy tányért tettek, benne vízzel, majd viaszt esetleg ónt melegítettek és azt beleöntötték a hidegvízbe a tányérba. A hirtelen megmerevedő anyag formái megmutatták, felvették a régiek hite 3 elképzelés a gyógyításról azt az alakot, aki vagy ami megrontotta a beteget.

Több, rekonstrukción alapuló fényképen örökítették meg ezt a gyógymódot – vö. Berde 90– Utolsó példánkban pedig az öntésnek nemcsak a betegség okát megállapító szerepe volt, de egyben gyógyító értéke is, melyet csak erősít a rostának, az ősi dobot helyettesítő eszköznek az alkalmazása. Az öntésben, hasonlóan a szenesvízhez, a tűz a forró anyag és a hideg víz találkoznak, mindkettő különleges erejű a néphit szerint Bosnyák S. Valóban, a népi gyógyításban a tett gyógyító erejű fohász, a kimondott szó pedig orvosló tetté válik.

Szerte a világon hittek és hisznek a kimondott szó mágikus gyógyító erejében.

Ez volt talán az emberiség egyik legősibb, legkönnyebben alkalmazható gyógymódja. Mivel közvetlen testi beavatkozást nem igényel, s így fájdalmat sem okoz, hatása elsősorban pszichikai, s mint kiderült, a lelki felkészítés az egyik legfontosabb hatóerő a modern gyógyításban.

A magyar anyagot tekintve azt mondhatjuk, hogy szinte napjainkig fennmaradt az idősebb nemzedék tagjainak az emlékezetében, sőt némely vidéken a gyakorlatban is pl. Zemplén eldugott falvaiban, így Fonyban ben még film készülhetett egy szájzsébrére ráolvasó idős asszonyról. Az első történeti adatok a ráolvasásokra, az első magyar nyelvű lejegyzésekre a 15– Mivel a Magyar világos látás V.

A boszorkányperek anyaga, majd pedig Ez valószínűleg összefüggésben van azzal 3 elképzelés a gyógyításról ténnyel, hogy a ráolvasást mindig, vagy a legtöbb esetben, csak egyes gyógyítók ismerték. A szövegek ismerete a titkolt tudás része volt, már csak azért is, mert a hiedelmek szerint a ráolvasás erejét veszti, ha elmondják valakinek. Szabály volt, a látás összpontosítása valamire csak a gyógyítás alkalmával lehetett kiejteni a szöveget, s az elmondás maga egyenértékű volt a gyógyítás elvégzésével, tehát valódi beszédaktus volt a ráolvasás.

Természetesen a nyelvi szövegeket a legtöbb esetben mozdulatok kísérték pl. A ráolvasás a mágikus gyógyításnak az a fajtája, amelyben a szöveg, a kimondott szó volt a legfontosabb elem, a ráolvasás, ráimádkozás.

A szöveg sokfélesége, a szövegváltozatok hihetetlen gazdagsága nehezen teszi lehetővé az egységes típusbeosztást vö. Pócs ;hiszen nagyon sokféle betegséghez használták ezt a gyógyítást leggyakrabban a szemmel való rontás esetén, szemölcs, ijedés, szemen lévő árpa, kelés, tyúksegg, torokfájáss ezért a funkció szerinti felosztás, tipologizálás is nehézségbe ütközik.

Néhány általános elv azonban megtalálható a ráolvasó-szövegekben: valamihez hasonlítják a betegség eltűnésének folyamatát pl. Találkozott hetvenhétféle gonosz ígizetvel. Hová méssz, te gonosz ígizet? Én menyek ennek az Erzsinek, piross vérit megiszom, szállkás húsát hasogatni.

Nem engedem, hogy a piross vérit megigyad, szállkás húsát hasogajjad, ha nem menny el oda, ahol a feteke kutyák nem ugatnak, a fekete lovak nem nyerítnek, a szent harangok nem szóllnak, { Menny el feteke fődnek szinnyire, kősziklák gyomrába. Én ezt a szenet azzal vetem belé angyal járjon vigasztalására. A vallási elemek igen gyakoriak a ráolvasókban, a szövegek külön típusát alkotják az imaszerűek Bálint S. Oszlassa el a Fiú! Oszlassa el a Szentháromságegyisten!

Sokszor a ráolvasást imádsággal vezették be vagy végezték. Természetesen volt olyan sérülés, melyet azonnal el kellett látni pl. Szendrey Zs.

Így már eleve ismert volt az ún. Azonkívül nem minden nap volt alkalmas a gyógyításra, különösen nem az érvágásra, illetve a köpölyözésre már a A népi gyógyítás bizonyos mértékig megőrizte ezt a hiedelmet, amely általánosabban a nap és a hold járásával hozta összefüggésbe az egészség–betegség dolgait.

Érdemes megemlíteni, hogy a modern orvostudomány csak napjainkban figyel fel újra a beteg állapotának és a meteorológiai vagy kozmobiológiai jelenségeknek az összefüggésére. Feltehetően szintén analógiás elképzelések, illetve az ellentétpárok jelképteremtő erejének működését érhetjük tetten abban, hogy a hajnalt a tisztaság-kezdés, az estét az elmúlás-elfogyás képzetével kapcsolták össze.

A napkelte segítően hathat, míg a nap { A gyógyítás során szerepe lehetett valamikor az égtájaknak is, mert Zemplénben Fonyban ben még volt egy sárgaságra vörösáfonya látásra gyógyítóasszony, aki a beteget este arccal nyugat felé, reggel kelet felé ültette, és a fejét fogva olvasott rá a betegségre Hoppál Fontosnak tűnik az égitestek szerepe vö. Penavinmert ezek ritmusa szabta meg a gyógyítás időpontját.

A napról általában mint gyógyító, jóindulatú tényezőről emlékeztek meg a folklórgyűjtésekben áldott nap – Berde 72, valamint Bosnyák S. Míg a hold változásaival – újból a hasonlóság elve alapján – hozták összefüggésbe a gyógyszer vagy gyógyítás hatásosságát.

Scientists Make Easter Island Statue Walk - National Geographic

Itt kell szólni a gyógyításban használatos mágikus számokról, amelyeknek alkalmazása erősíti a gyógyító hatást. Minden kultúrában vannak ún. A magyar népi gyógyításban a leggyakrabban a hármas szerepel.

Rendszerint háromszor kell megismételni ugyanazt a gyógymódot vagy bevenni az orvosságot : reggel, délben és este, vagy pedig napszálltakor, éjfélkor és kora hajnalban, vagy három egymást követő napon, ugyanabban az időben.

A kilences mint a három többszöröse szerepel pl.

A kilences a gyógyításban sokszor különféle tárgyakat, illetve minőségeket jelez kilencfajta fű, kilenc sírról vett föld, kilenc házból származó liszt. A szent számok biztosította ismétlés fokozta a gyógyítás lélektani hatását, hiszen megfelelt a hagyományos hiedelemrendszer elvárásainak – ugyanakkor gyógynövények, szerek esetében ez természetes, hiszen ma is ilyen ritmusban szedjük modern gyógyszereinket. A gyógyítás helye szintén jelentőséggel bírt a néphagyomány rendjében. A ház részei közül a tűzhely és a küszöb szerepelt a gyógyító cselekvések színhelyeként, mindkettő a külvilággal való közvetlen kapcsolata révén átmenetet képez a kinti és a belső világ között, ezért különösen alkalmasnak vélték a varázslatok színteréül.

Ilyen volt a keresztút és a temető, ezeken az átmeneti területeken lehetett megszabadulni a betegségektől, másokra átadni, másokat megrontani öntés, eldobott bábuk által. A gyógyulás fontos helyszínei a búcsújáróhelyek voltak, melyek a hagyományos falusi életformában jelentős szerepet játszottak, nemcsak mint a vallási élet színterei, de mint a társadalmi kapcsolatok kiszélesítésének alkalma is.

A fájós lábú emberek előszeretettel keresik fel még napjainkban is a gyógyforrással rendelkező búcsújáróhelyeket Szentkút, Heves m.

Gyógyítás szombaton 3, 1. És ismét bement egy zsinagógába. És volt ott egy sorvadt kezű ember.

Jellegzetes búcsús szokás volt, hogy valamilyen személyes tárgyat vagy az alsóruha egy kis darabját ott kellett hagyni a kútnál Szendrey Zs. A búcsújáróhelyeken szerezte be a nép azokat a tárgyakat, amelyeknek aztán gyógyító erőt tulajdonított. Mindenekelőtt a szenteltvizet ban a szerző még fényképezhetett szenteltvízzel való gyógyítást a gyimesközéploki búcsúnamit hazavittek, együtt más { A dunántúli búcsújáróhelyeken a negyvenes években még nagy mennyiségben árusították a viaszból készített fogadalmi tárgyakat.

Ha valakinek fájt a lába, keze, szeme vagy a füle, akkor ilyen alakú viaszfigurákat vett.