Sokáig nem volt látvány, Account Options

Aztán fölvettek a Kisképzőbe, és amikor egy barátnőm elkezdett jazzbalettozni, elkísértem őt, és ottragadtam. Majd jött a felismerés, hogy mindaz, ami számomra fontos — a képzőművészet, az irodalom, a tánc — a színházban egyesül. Annyira erős volt ez bennem, ráadásul lázadó kamasz is voltan, hogy azt gondoltam, ehhez nekem nem kell főiskolára mennem, hanem azonnal gyakorlatban kell magam kipróbálni.

• Az aloe helyreállította a látást
• Látássérült színvakság
• "A látvány nem dísz” - Interjú Ágh Mártonnal

Angelus Ivánnál jazzbalettoztam. Pont érettségiztem, amikor valaki egy óra után megkérdezte, nincs-e kedvem felvételizni Malgot István társulatába, mert épp táncost keresnek. Elmentem, felvettek, és gyakorlatilag azonnal megvalósult az álmom, hogy bekerüljek egy színházba.

Néhány hónappal később már kisebb szerepeket táncoltam. Közben kiderült nekik, hogy a tánc mellett jelmezeket is tervezek — ami 16 évesen már konkrétan megfogalmazódott bennem, csak sokáig nem tudtam, eldönteni, hogy mi szeretnék lenni egy színházban, mert leginkább minden szerettem volna lenni —, és akkortól kezdve mint jelmeztervező és jelmezkészítő is dolgoztam a társulatban.

Aztán volt egy pont, amikor azt éreztem, kinőttem ebből, és felvételiztem az akkori Képzőművészeti Főiskola látványtervező szakára. Azonnal felvettek, ami nekem a mai napig egy csoda, mert a Kisképző után mégiscsak kimaradt hét év, ami a rajzolást illeti. Csipkerózsika Pécsi Balett — fotó: Mihály László — Egy felelős, felnőtt, szabad életből ültél vissza az iskolapadba. Ezt hogy élted meg?

“A látvány nem dísz” – Interjú Ágh Mártonnal

Nekem szerencse volt, hogy láthattam, hogyan működik egy színház. Vannak különleges adottságú gyerekek, de frissen kikerülve az iskolapadból — és nemcsak a középiskolából, sokáig nem volt látvány van, hogy akár az egyetemről is — egyszerűen hiányoznak színház gyakorlati működését illető tapasztalatok. Ezeket az egyik oldalnak borzasztó nehéz elmagyarázni, a másik oldalnak pedig borzasztó nehéz megérteni.

A jelmeztervezés nagyon mély empátiát igényel. Abban a pillanatban, amikor elkezdesz gondolkodni, a táncos, a színész helyébe, testébe, szerepébe kell képzelned magad.

Az ő mozdulataihoz kell tervezned a ruha vonalait és választanod az anyagot.

Vöröskereszt Székház

Egy merev textil visszafog, egy könnyű muszlin repül vele, a ruha is táncol. Ha tudom, hogy sok emelés lesz, másképp kell például a vállnál varrni. A táncban a testet kell hangsúlyozni, az izmok megmozdulását. Mutatni kell, nem eltakarni.

Márk Tivadar fogalmazott egyszer úgyhogy a táncjelmez nagyobb feladat, mert sokkal kisebb felületed van arra, hogy a ruhában is megmutasd a figura karakterét, jellemzőit. Nemrég csináltuk a Csipkerózsikát Bozsik Yvette-tel Pécsen.

A koreográfia a klasszikus balettből indult, és ehhez igazodtak a jelmezek is. Sokat kellett befelé figyelnem — direkt nem az agyalás szót használom, mert nem gondolkodás útján születnek meg az új dolgok, hanem megtaláljuk őket, ha nyitottan, elengedett figyelemmel figyelünk befelé.

Lehet, hogy ez csak az én mániám, de én a komplex színházi hatásban hiszek. Azt hiszem, ezért szeretek annyira Yvette-tel dolgozni.

Még főiskolás voltam, amikor megismerkedtünk Veszprémben, ahol Paál Komplex látásvizsgálat rendezte A szabadság vendége című előadást, Yvette volt a koreográfus, én pedig a jelmeztervező.

Sokáig nem volt látvány diploma után szerencsés módon a Katona József Színházhoz kerültem, ahol szintén ott volt Yvette, látta a munkáimat, és arra kért, hogy dolgozzunk együtt.

• A látás attól függ
• A látás helyreállítása badami
• A látvány / Kommentárok meg nem írt versekhez · Fenyvesi Orsolya · Könyv · Moly

Látás és 1 25 ben történt, és azóta folyamatosan tart. Talán az elején volt egy-két apróbb konfliktus, de azok alapvetően félreértésekből vagy nem-kommunikációból adódtak.

A budai Várnegyedre hamarosan nem is fogunk ráismerni - A Hauszmann terv új rekonstrukciói jönnek

Az utóbbi időben pedig, ahogy egyre érettebbé váltunk emberileg és alkotóilag, ez a kapcsolat is egyre mélyült. Ma már ez nem egyszerűen együttdolgozás vagy együttműködés, hanem komoly barátság is közöttünk, ami ritkaságnak sokáig nem volt látvány, egy csodának élem meg, és azt érzem, még mindig vannak feltáratlan mélységei.

A díszlettervezővel te hogyan dolgozol? Yvette-tel és vele jó ideje dolgozunk együtt, és ezeket a munkákat ünnepnek élem meg. Ő egy olyan tervező — és ez is nagyon ritka —, akivel nagyon érezzük egymást.

Terbaru 2020 _ Wisata Mendatte Park Kabupaten Enrekang (Whir Latandrank)

Ez már az egyik első közös munkánknál kiderült. Én nagyon színes ruhákat találtam ki, és amikor találkoztunk, hogy a terveket egyeztessük, megjegyeztem, hogy szerintem ezek fehér térben mutatnának jó.

Mozgóképek formai összetevői: látvány képhang, idő Filmkép: mozgó képek sorozata, mozgás- és időegységet foglal magába.

Ő pedig, anélkül, hogy előzetesen bármit beszéltünk volna, elővette a vázlatait, amin fehér volt a tér. Azóta ez oda-vissza működik. Számomra fontos, hogy legyen egyfajta intellektuális, ízlésbeli, emberi, szellemi és lelki kapcsolat az alkotócsapatban, hogy minden szívből jövő legyen.

Ez persze nem azt jelenti, hogy nem szakadok bele egy-egy előadás létrehozásába, vagy hogy ne működne a munka a kémia nélkül is, profin ki lehet csiszolni, de az a tapasztalatom, hogy úgy hosszadalmasabb, körülményesebb. Így meg olyan, mint egy tánc, amiben magától értetődően következnek a lépések egymás után.

Cziegler Balázs, Berzsenyi Krisztina és Bozsik Yvette a Csárdáskirálynő olvasópróbáján — forrás: Budapesti Operettszínház — Mivel te a másik oldalon is álltál, fönn, a színpadon, ezért pontosan tudod, hogy kész jelmez mit tesz hozzá a karakterhez, de azok csak az utolsó hétre érkeznek meg, ráadásul akár az utolsó pillanatig alakulhatnak. Nem lenne ideálisabb vagy praktikusabb, ha próbaruha meg jelzéskellék helyett azonnal a véglegessel lehetne dolgozni?

Közös munkáról és gondolkodásról, a függetlenek helyzetéről és a Látszatélet hátteréről is kérdezte a Trafó blog. Számodra mit jelent ez a váltás? Ágh Márton: A Látszatélet legfontosabb alapelve a megújulás volt, elvonatkoztatni a korábbi tapasztalatoktól.

Szeretek próbákra járni, ha nem is mindegyiken, de a fontos pillanatokban ott vagyok. Így egy csomó konfliktust meg lehet előzni.

A budai Várnegyedre hamarosan nem is fogunk ráismerni - A Hauszmann terv új rekonstrukciói jönnek Elemzések Facebook Twitter Pinterest Mail Budapesten a második nagy világégés arányaiban a Várnegyedben okozta a legnagyobb károkat. Mire a harcok véget értek, csak a lakások 26 százaléka maradt meg épségben.

Szeretem, amikor a próbafolyamat nézése közben jön egy rendezői vagy színészi megnyilvánuláshoz egy ötletem és azzal tudom gazdagítani a nagy Egészet.

Szeretek improvizálni.

Honvéd Főparancsnokság

Engem kifejezetten sokáig nem volt látvány, ha hirtelen kell megoldani valamit. Volt egy-két munkám, még nagyon a pályám elején, amikor kész jelmezekkel kezdtük a próbafolyamatot. És furcsa módon egyáltalán nem működött.

Idő kellett, hogy rájöjjek, miért. Ha kész, változtathatatlan jelmezekkel indulsz neki, a nyitottság, a rugalmasság és a közös alkotómunka lényege, a színházcsinálás improvizatív jellege, a pillanatból születő ihlet veszik el. Ugyanakkor voltak filmes munkáid is, amik meg teljesen kortársi világban játszódtak. A pályám elején volt, hogy elvállaltam reklámot, ahol tényleg stylistra volt szükség, vagy dolgoztam filmekben, ahol minél realistább ruhákat kellett használni, ezt is szeretem.

A táncból indultam, ez a műfaj az érzelmekből, a mély felismerésekből dolgozik, emellett pedig leginkább mindig a nagy látvány érdekelt. Ehhez azért gyorsan hozzátenném, hogy a nagy látvány nem feltétlenül sok pénzbe is kerül, mert a kevésből és a hiányból is ki lehet hozni csodákat, persze azért jó úgy dolgozni, hogy minden körülmény bőségesen adott. De az önismerethez idő kellett, arra, hogy magamban felismerjem, hogy rájöjjek, valójában miért választottam ezt a szakmát, és miért csinálom. Nagyon tisztelem azoknak a munkáját, akik a rendező kérésére tíz fekete pólót és melegítőt visznek, de az én helyem máshol van, jó volt ezt tudatosítani.

Nem úgy, hogy én jobb vagyok, ők pedig rosszabbak, hanem egyszerűen más ad nekem örömet, mindenkinek megvan a maga helye, ahol feltöltődik örömmel, így teljes a világ.