100 százalékos elképzelés, hogyan lehet visszaszerezni

Kérdéseinket e-mailben küldtük el, így visszakérdezésre már nem maradt lehetőségünk. Az alvó embereket kicsit felrázni, a forrongó embereket hűteni kellene.

Évek óta nem jó itt élni. A fiatalok elvágyódnak, és többségében el is mennek, az idősek pedig panaszkodnak.

Lehet ezt szemlélni, vagy meg lehet próbálni mozdítani valamit. Hogy értékeli ön a mai vásárhelyi állapotokat?

Az előbbinek 1,5, az utóbbinak egymilliárd forint a kerete.

Ha belegondol, nagyon erős kijelentés ez. Mondhatni tragikus.

5 DOLOG AMIT NE CSINÁLJ SZAKÍTÁS UTÁN 💔 - Réka

Még azt sem mondhatjuk, hogy rossz az irány, mert igazából nincs is irány. Önös érdekek vannak, azok érvényesülnek. Dorin Florea mesterien alkalmazta az oszd meg és uralkodj módszert. Nemcsak románok és magyarok 100 százalékos elképzelés, hanem a magyar közösség körében, de még az RMDSZ berkein belül is!

Szabad-e kokettálni vele, vagy nem? Akik ezt ellenezték, azoknak a hangja egyre halkabb volt, sokan csöndesen visszavonulót fújtak, az aktív szerepvállalással felhagytak. Ennek köszönhetően sok az indulat ma a városunkban.

Magyar mintára készült az új lengyel kormány reprivatizációs terve

Egymást szapuljuk, egymással hadakozunk, s közben azok, akik ezt előidézték, nevetnek a markukban. Micsoda paradoxon az, hogy nem arról kell meggyőzni a város lakóit, hogy Floreát le kell váltani, hiszen azt gyakorlatilag már szinte mindenki látja, hanem arról, hogy 100 százalékos elképzelés tegyük is meg.

Mindenki tudja, hogy csak közös erővel lehet, ban mégsem úgy szavaztunk. Nem akárkire kell szavazni, hanem arra, akinek esélye is van. A sors különös kegyelme, hogy ezt mondhatom, de ennek a városnak a lakói csak akkor kapnak ismét esélyt arra, hogy újra büszkék legyenek magukra, ha rám és csapatomra szavaznak. Hogy jutott idáig az a Marosvásárhely, amely Kolozsvár mellett az egyik legfontosabb szellemi-kulturális központja volt Erdélynek, az erdélyi magyarságnak?

Surányi: a világjárvány után szinte földrengésszerű gazdasági válság jön

Az elszalasztott lehetőségek városában élünk. Teljes generáció nőtt fel úgy, hogy csak a magyarázkodást hallotta: mit miért nem lehet.

Kisstílű, de nagyratörő percemberek, az üzletelő, taktikázó politikusok városa lettünk. Az sem mellékes, hogy az etnikai arányok miatt Marosvásárhely ma is különös figyelmet élvez a központi hatalom részéről. Amit szabad Jupiternek, 100 százalékos elképzelés nem szabad az hogyan lehet visszaszerezni — tartja a mondás. Ez pedig a városvezetőre és körére teljes mértékben igaz. Amit ők büntetlenül elművelhettek itt 20 éven keresztül, azt nemhogy Csíkszeredában, de még Ploiești-en sem követhette volna el egy választott vezető.

Ezt a kettős mércét tetten lehet érni a piaci versenyben, a civil szervezetek, egyházak vonatkozásában is. Ön szerint meddig, milyen körülmények között tartható fent Marosvásárhelyen az etnikai szavazás? Marosvásárhelyen túlmenően is értve: mi a véleménye az etnikai szavazásról, tekintve, hogy demográfiai okok miatt előbb vagy utóbb ezt a kérdést az erdélyi magyar politikának is újra kell gondolnia?

Aki azt mondja, hogy az etnikai szavazás rossz dolog, az azt is mondja, hogy a kisebbségi problémáink meg vannak oldva, vagy nem fontosak. Nem helyes dolog a kisebbségi hogyan lehet visszaszerezni és a jóléti szempontokat szembe állítani, ugyanis ezek nem zárják ki egymást. Lehetek úgy a kétnyelvű utcanévtáblákat fontosnak tartó polgár, hogy közben az óvodák legmodernebb eszközökkel való felszerelését is támogatom. Aki viszont azért szavaz egy román vagy vegyes pártra, mert az óvodák felszerelését előbbre valónak tartja, az gyakorlatilag annak az esélyét gyengíti, hogy egyszer valódi kétnyelvűséget tapasztaljunk a vásárhelyi közigazgatásban.

Hogy ez utóbbi egyébként milyen hangosan és milyen hatékonysággal volt képviselve az elmúlt évtizedben, van okunk a magunkba fordulásra, elismerem. De sosem adhatjuk fel.

Az országos politikai diskurzus is az etnikai szavazást erősíti. A román pártok folyton felvetik a magyarveszélyt, emiatt a románok és a magyarok is összezárnak.

A felmérések azt mutatják, hogy a vásárhelyi magyarok mintegy 10 százaléka könnyen szavaz román jelöltre, a románok esetében viszont csak százalék támogatna magyar jelöltet. Felmérésekből is látszik, hogy itt óriási a szakadék a román és a magyar álláspontok között.

Mindenki másképp csinálja

Ugyanazon problémákról, kérdésekről másként gondolkodunk. Vannak pozitív példái? Az átjárás minimális, de az együttműködés elkerülhetetlen. Az igazán szélsőséges hangok a hétköznapi életben már nem érhetők annyira tetten, mint mondjuk évvel ezelőtt. A mindennapokban számos pozitív példa van az együttműködésre, a kulturális életben is több ilyen alakult ki. Intézményvezetőként én is magyar—román közösséghez szóló projektekben gondolkodtam. A politikai pártok és politikusok ebben nem feltétlenül 100 százalékos elképzelés.

Amikor viszont politikai választásokra kerül sor, élesedik a helyzet, akkor valahogy mindig az derül ki, hogy nem lehet felvállalni, hogy valaki románként magyar emberre akar szavazni.

Ezt saját bőrömön is tapasztaltam.

Hogyan kommentálná ezeket a híreket? Ha pl. A Maros megyei szervezet küldöttgyűlése egyértelműen jelezte, hogy az én jelöltségemet támogatják. Azóta az Erdélyi Magyar Néppárt is megfogalmazta támogatását. Azt kell mondanom, hogy az ön által említett személyeknek nem a szabályszerűséggel van problémájuk, hanem az irányomban érzett haragjuk nagyobb, mint a Vásárhely iránt érzett szeretetük. Ha ez csak sértettségből fakad, akkor lassan alábbhagy.

Ha másfajta okai vannak, akkor a választás napjáig szabotálni fogják a munkánkat. A választópolgárok azonban bölcsek és látják, hogy ki kinek a szekerét tolja, kivel játszik össze, és akar vagy nem változást a városunkban.

Ennek mentén, a vásárhelyieket meghallgatva, és a nagyvilágba szétszóródott, de nyugati megoldásokat látott vásárhelyieket megkérdezve alakítunk stratégiát. Az RMDSZ megyei elnöke most hirdette meg a Társadalmi Párbeszédet, amivel azt szeretné elérni, hogy közmegegyezés szülessen egy jövőbeli Marosvásárhely víziójáról. Ez az elképzelés szerves része kell legyen minden vásárhelyi stratégiának. Persze vannak égető területek, mint például a tömegközlekedés, hogyan lehet visszaszerezni parkolás kérdése, a bicikliutak kérdése, amelyekkel azonnal foglalkozni kell.

A prioritást azonban a vásárhelyiek kell meghatározzák. A Társadalmi Párbeszéd egyfajta előszobája ennek. Azonban a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal adósságait nem ismerjük — sejtjük, hogy nagy a baj. Attól tartok, hogy a következő polgármester évekig a felhalmozott adósságokat fogja kezelni és a lakosságot legfeljebb arról a hyperopia mínusz megkérdezni, hogy melyik lyukat foltozza előbb.

Ahhoz mindenképpen, hogy erre alapozni lehessen. Tekintettel arra, hogy az IT-szektor sem mondható gyengének, én a város legjobb koponyáit hívnám össze annak megvizsgálására, hogy a kutatásfejlesztés, mondjuk az orvosi informatika területén, milyen körülmények között és mennyi időn belül lehet gyümölcsöző a város számára?

Kiaknázatlan terület a turizmus is. Ehhez viszont attrakciófejlesztésre van szükség. Ami pillanatnyilag van, az nem elég ahhoz, hogy minőségi turizmust bonyolítsunk le.

Húsz év után van esély, de teendő is – Soós Zoltán a polgármester-jelöltségről

Ezt szintén a város illetékes szereplőivel közösen alkotott stratégia mentén lehet kidolgozni. A közeljövőben logisztikai központ leszünk. Három autópálya fog itt találkozni, repülőterünk van, és talán még arra is van esélyünk, hogy gyorsvasút érjen el hozzánk.

Emmanuel Macron fölé nőtt az utolsó időszakra Édouard Philippe: minél inkább kereste a nagy szavakat és a hatásos pózokat az elnök, annál rokonszenvesebbé vált a kormányfő visszafogottsága. Macron most miniszterelnök-cserével próbálja visszaszerezni pozícióját a francia közéletben. Leimeiszter Barnabás írása a Mandiner hetilapban. De Gaulle tábornoknak határozott elképzelése volt arról, milyennek kell lennie a francia elnöknek: karizmatikusnak, tiszteletet parancsolónak, ragyogónak. És persze ragyogóbb az államfő, ha a köztársaság második embere jellegtelenségével tüntet — nem meglepő hát, hogy a miniszterelnöki hivatalnak helyet adó Matignon-palotába jellemzően nem lehengerlő személyiségeket válogattak az elnökök.

Jelentős számú 100 százalékos elképzelés dolgozik ott, a kombinát bezárásával ők utcára kerülhetnek, ugyanakkor a jelenlegi helyzet sem tartható fent túl sokáig — van-e elképzelése arra nézve, hogy mi lehet a megoldás? Nincs helye a város közelében. Tekintettel a Vásárhelyen is érezhető akut munkaerőhiányra, lenne elképzelésem a felmerülő problémára, de sajnos az hogyan lehet visszaszerezni világosan látszik, hogy ez a létesítmény nemzetstratégiai fontosságú a bukaresti kormányzat számára.

A város lakossága sem egységes ebben a kérdésben. Ilyenformán azt kell mondanom, hogy ennek felszámolása, bezárása nem esedékes a következő évben. Közigazgatásilag semmit nem tud ez ügyben tenni. PPP-konstrukcióban talán igen, de ez Romániában egyelőre nem volt sikeres modell, inkább innovációösztönzésben és kutatásfejlesztésben lehet szerepe az önkormányzatnak.

A városmárkázás szintén lehet egy olyan eszköz, ami segíti ezt hogyan lehet visszaszerezni területet, netán egészségügyi turizmust is eredményezhet. Egyelőre azonban nem remekelünk, hiszen bár regionális központ vagyunk, még a nagykórház megközelítését sem voltunk képesek megszervezni.

A magánpraxisok szaporodása, a 100 százalékos elképzelés rendszer hozhat változásokat, de ebben az önkormányzat eszközei borzasztóan szűkre szabottak.

Mit tehet ebben az ügyben egy magyar polgármester? Aki mást mond az hazudik, vagy hamis ábrándokat kerget. Esetleg, ami még rosszabb, félrevezeti a választókat. Törvény által biztosított eszköze erre nincs. Lehet persze azt modern látáskezelési technológiák, hogy nyomásgyakorlás eszközével élhet, de ez könnyelmű kijelentés.

A nyomásgyakorlás és a hatalommal való visszaélés között csak értelmezésbeli különbség van. Egy magyar polgármester ezek között nem tud egyensúlyozni.

Párbeszéd, lobbizás, a tisztségből fakadó nyilvánosság ereje. Ezek az eszközök léteznek. Az ügy elhalt, számíthatunk rá, hogy újabb lendületet kap, ha polgármester lesz? Nemcsak adminisztrációs szempontból jelentene könnyebbséget sokaknak, hanem szimbolikusan is.

Segítene az elhanyagolt város szindróma leküzdésében. Ez a döntés ugyanakkor a külügyminisztérium hatáskörébe tartozik. Ezt még Florea nyakába se lehet varrni. Nem is Budapest akarata hiányzik hozzá, ha a román kormány ezt nem teszi lehetővé, akkor ábránd marad. Márpedig nekem nem úgy tűnik, hogy a román—magyar megbékélés irányába nagy lépéseket tettünk volna az elmúlt időszakban. Tekintve, hogy a városi RMDSZ sikeresen lefaragta saját népszerűségét könnyen elképzelhető, hogy a szövetség egyedül nem tudja megszerezni a többséget a helyi tanácsban.

Kikben látja ön a lehetőséget, hogy partnerei legyenek, segítsenek polgármesteri munkájában? Mondjuk úgy, hogy realista hozzáállás, ha nem arra készül az RMDSZ, hogy egymagában fog többséget alkotni. A tanácsosi listájának összeállítását úgy tudom, hogy nem csak a megyei, de a szövetségi elnök is prioritásként kezeli. Valamelyest talán nekem is lesz ráhatásom annak alakítására. Én hiszek abban, hogy egy új és hiteles tanácsosi csapat vissza tudja nyerni az emberek bizalmát.

Milyen projektekkel tudna bekopogni a magyar kormányhoz, hogy támogassák önt? Egyáltalán, tervezi magyarországi befektetők idevonzását? Látni kell ugyanakkor, hogy a magyar kormányzati forrásokból közösségi kezdeményezések, egyházi projektek és más kisebbségi vonatkozású projektek részesülnek. Önkormányzatok, román állami struktúrák értelemszerűen nem kaphatnak ilyen támogatásokat. Azonban, ha önkormányzatként ösztönözni tudjuk azokat a civil elképzeléseket és projekteket, amelyek megvalósításához az önrész mellett a magyar pályázati forrásokból is hozzá kell rendelni valamennyit, akkor azt tudom ígérni, hogy lehet majd ránk számítani.

DÉLUTÁNI ÖSSZEFOGLALÓ

Cégek, nagyvállalatok esetében pedig nemcsak magyar, de általában véve nyugat-európai beruházók meggyőzése lenne a cél. Gördülékennyé kell tenni azokat a folyamatokat, amelyek miatt a vállalkozók a várossal kapcsolatba kerülnek. Építkezési engedély kiállítása ne jelentsen hónapokon át tartó folyamatot, minél szélesebb legyen azoknak a szolgáltatásoknak a tárháza, amelyeket online el lehet rendezni, s ha mégis be kell jönni személyesen a hivatalba, akkor hatékony és emberséges ügyfélszolgálattal találják szembe magukat az emberek.

• Diákhitel | Cégvezetés
• A szem és a látás ferde izmai
• Javítsa a látást mínusz 1-től
• Aki helyreállította látását Bolotovban

Ezen kívül ipari park és inkubátorház létesítése hozhat komolyabb változást. Ezekben a kérdésekben a Metropolisz Övezetet el kell kezdeni működtetni, mert csak ebben a felállásban lehet eredményt elérni. Florea sikertelensége pont abból a megátalkodottságból fakad, hogy mintsem magyar polgármesterekkel, magyar társelnökkel együtt dolgozzon, inkább tudatosan szabotálja a Metropolisz Övezet működését.

Kedvezmények listázása, a szakképzés erősítése és az infrastruktúra fejlesztése még hatékony eszköz lesz. Milyen tervei vannak a városi oktatás fellendítésére? Hol szólhat bele a folyamatokba a polgármester, és mit tud tenni? A városnak működtető szerepe van, ebben kell neki fájdalom és látásvesztés az egyik szemben teljesíteni.

A gyerekek télen ne fázzanak, se krétára, se légkondicionáló eszközre ne kelljen pénzt gyűjtsenek a szülők. Az ingatlanok legyenek felújítva, karban tartva, a modern oktatási eszközök legyenek elérhetőek a tanulók számára.