A látás története, A szemüveg története
Szemészeti vizsgálatok A szemüveg története Ha megnézzük egy Neander-völgyi és egy ún. A Neander-völgyiek koponyacsontjai sokkal erősebbek, vastagabbak.
Feltűnően erőteljes az állkapocs és az orr környéke, a homlokuk alacsony volt és csapott. Nem volt állcsúcsuk, és bár az agykoponya űrtartalma a mai emberénél valamivel nagyobb volt, az agy szerkezete primitívebb volt.
A leletek tanúsága szerint agyuknak azon részei voltak a legfejlettebbek, melyek az érzékszervek központjait látás, hallás, szaglás foglalták magukba.
Ezzel szemben a mi rövidlátás látja őseink agyában éppen ezek a területek voltak kevésbé fejlettek, és ez érthetetlennek tűnik. Hiszen a mi közvetlen őseinknek ugyanúgy szüksége volt a jó hallásra, a jó szaglásra és a látására, elvégre életmódjukban nem sokban különbözhettek a neander-völgyiek életmódjától.
Miként tudott fennmaradni a mi ősünk a maga kevésbé jó érzékszerveivel? És ez nem volt más, mint a mai házikutyák őse, nevezzük az egyszerűség kedvéért csak így: az őskutya.
- Látás elemzők
- Milyen vízió a rohamrendőrségen
- Képmutogatók: a látás története
- Bazári látomás
- A szemüveg története - Október a látás hónapja - Buláke Blog - Információs Oldal
- A szemüveg története – Szezsi Optika Szeged
- Ennek egyik oka, hogy a világról való tudásának tekintélyes része másodkézből kerül hozzá, általában elolvasott szövegek révén.
- Wheatstone rámutatott, hogy ez egy tényleges észlelete a mélységnek és azoknak az egydimenziós képeknek a mélységi illúziójából jönnek létre, amelyek csak a horizontális diszparitásuk szerint különböznek.
Ezek a kölykök nemzedékről nemzedékre egyre szorosabb kapcsolatot alakítottak ki az ősemberekkel. Ez a kapcsolat mindkét faj számára igen hasznosnak bizonyult. Az őskutya részesült a vadászzsákmányból, és talán az ősemberek egyfajta védelmet is jelentettek az őskutyák számára. Egy idő után kiismerték egymás testbeszédét, a kutya őse állandóan a horda táborhelye körül ólálkodott.
Ha veszély közeledett, sokkal hamarabb észlelte, s konvergens látás rá az ősemberek figyelmét is, ami kapóra jött az ősembereknek.
A látás javulásának története
A táborhely tisztán tartásában is sokat segítettek az őskutyák, hiszen eltakarították az ősemberek hulladékait, nem csak a bomló húsféléket és a csontokat,de az ürüléküket is, és ezzel esetleg megakadályozhatták egyes fertőző betegségek járványszerű kialakulását is. A nagyon ínséges időkben az őskutyák mint afféle a látás története konzervek szerepelhettek az ősemberek étlapján.
A kőkorszaki mai ember agytérfogata nem nőtt meg lényegesen, de a szerkezete annál inkább megváltozott. A halántéklebeny környékén található érzékszervi központok kissé visszafejlődtek, ugyanakkor a homloklebeny környéke egyre fejlettebb lett. Ha jól belegondolunk, a közvetlen ősünk kevésbé jól tudta használni a szaglását és a hallását, ennek ellenére sikeresebb faj volt, mint a jobb érzékszervekkel rendelkező neander-völgyi.
A látás javulásának története
Nem tartom kizártnak, hogy az emberi agy szerkezetének a látás története a kutya nagyban hozzájárult, hiszen a kutya segítségével így is hamar felismerte a veszélyforrásokat, nem kellett állandóan a rá leselkedő veszélyekre figyelnie, jobban oda tudott figyelni a környezetére, jobban meg tudta figyelni a világot. Az araboknak, akiknek birodalma és között a Földközi-tenger térségétől egészen Indiáig terjedt, már volt módszerük a látóélesség vizsgálatára.
Megfelelő teljesítésűnek tartották azoknak a szemét, akik a Göncölszekér rúdjának középső csillaga melletti, kis Alkos nevű csillagot is látták. Az optika tudománya felé vezető első lépés az ókor legnagyobb csillagászának Claudius Ptolemeiusnak a nevéhez fűződik, aki körül élt.
Ő írta le először a fény egyenes irányban történő terjedését, és a fény törésének törvényét. Ptolemeius elmélete nem volt teljesen hibátlan, mégis ő jelentette az első mérföldkőt az optika történetében. Jelentős felfedezése a gömbszelet formájú üveg nagyító hatása. A szemüveg felfedezője az angol származású Roger Bacon ferencrendi szerzetes volt. A nagy műveltségű tudóst kutatásai és kísérletei miatt csodálatos doktornak is nevezték. Ő volt az első, aki megmérte a homorú tükrök fókusztávolságát és neki tulajdonítható a távcső gondolata is.
Klemens pápa kívánságára ismereteiből két könyvet írt, amelyek körül kerültek Rómába. Ezért ez egy kiváló eszköz az idős emberek és olyanok számára, akiknek gyenge a szemük. Ebből a gömbszelet formájú lencséből hogyan lett a szemüveg, nem ismerjük.
A látást javító lencséknek a szem előtt való rögzítése sok gondot okozott. A keretbe foglalt lencsét eleinte kézben tartják a szem előtt, majd zsinórral a fejre vagy a fülre erősítik, későbbiekben az orra csíptették. Az orvosi irodalomban csak az as és as években találunk először említést a szemüvegről.
- A legtöbb kezelést mi végeztük Magyarországon:
- Ennek az az oka, hogy segítségével milliók láthatnak jól annak ellenére, hogy problémájuk van látásukkal.
Ekkor még a látás története ismerték eléggé a szem anatómiáját és fénytörését. Csiszolni is csak convex lencsét tudtak.
G.H.T.P. - Five Nights at Freddy's Pizzeria Simulator (paródia)
A lencsék dioptriáját kezdetben nem tudták mérni, ezért a megfelelő szemüveget használója csak próbálgatással választhatta ki, amelyeket vándor szemüvegárusok hoztak forgalomba. Az üveget az emberiség kb. Európában évszázadokon át Velencében volt az üvegkészítés központja.
Az üveg felületének optikai célból történő megmunkálására csak a 8. A tőkés társadalom kialakulása kapcsán ugrásszerű fejlődés indult meg a természettudományok különböző ágaiban. Az alapvető ismeretek felfedezése, elsősorban GalileiKeplerDescartes és Newton nevéhez fűződik. Bejamin Franklin volt az első a világon, aki remek kombinatív megoldásával megalkotta a napjainkban is használatos bifokális lencsét. Az anatómiai, és a szemészeti a látás története ismeretek a szemorvoslással párhuzamosan fejlődtek, és egymásra hatással voltak.
A világ első látásjavító segédeszköze
Az as évektől a szemészet az orvostudomány külön tudományágává vált, és a kórházakban külön osztályt kaptak. A látás mechanizmusának megismerése, a látási hibák okainak feltárása és azok korrigálása akkor indult fejlődésnek, amikor a Helmholtz nyomdokait követve a svéd származású Gullstrand a szem fénytörésének vizsgálatával foglalkozott, munkájáért ben Nobel-díjat is kapott.
Századunk elején élt az optika tudományának másik kiemelkedő alakja a Jénai Egyetem optikai tanszékének professzora Rohr Az elméleti eredmények gyakorlati átültetése során számos találmánya és a szemüveglencsék csiszolásának technikájában ért el kimagasló eredményeket.
Hasonló munkásságok nyomán jöhetett létre többek között a monokli, a cvikker, a lorgnion és tették szebbé múltunk elegáns évszázadait.
A klinikai felfedezések és ismeretek nem csak elősegítették, hanem szükségessé tették a szemészeti optikai tudományok, az üveggyártó ipar, a lencsecsiszolás fejlődését is.
A jénai gyár rövid idő alatt vezető szerepre tett szert és mintaként szolgált számos ezt követően épült optikai üzemnek szerte a világon.
