Könyvek, hogyan lehet gyógyítani a látást. Tökéletes látás szemüveg nélkül · Harry Benjamin · Könyv · Moly
Szabó Emese A látás folyamatainak feltérképezéséért, illetve a látás-visszaállító génterápia kidolgozásáért idén év elején kapott rangos díjat egy magyar kutató, egymást érték az erről szóló beszámolók.
Gyógyítható-e a vakság?
De mik a vakság legfőbb okai, hogyan lehet azokat kezelni, és miben hozott újdonságot a sokat emlegetett kutatás? Kép: Unsplash Kép: Unsplash A vakságnak számos oka lehet, több állapot és betegség miatt is kialakulhat. Túl azon, hogy nem önálló kórkép, a kifejezés mást jelent a köznyelvben, és mást a tudományos definíció szerint: utóbbi esetben csak akkor beszélünk vakságról, ha a beteg fényt sem érzékel. A fényérzékelés részleges vakságnál sokszor megmarad, és olyan érintettek is vannak, akik a fény érkezési irányát is meg tudják mondani.
Megint más a WHO definíciója, amely szerint vakságnak azt az állapotot nevezzük, amikor a látásélesség a jobban látó szemen nem haladja meg az öt százalékot, illetve a látótér nem nagyobb, mint 20 fokos.
Kiemelt értékelések
Pedagógiai értelemben akkor beszélünk vakságról, ha a látásvesztés 90— százalékos, tehát a látásmaradvány legfeljebb tíz százalékos.
Látszik tehát, hogy a vakságnak már a definíciója is sokféle lehet. Pontos adatok a probléma előfordulásáról nem is állnak rendelkezésre, de a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának három évvel ezelőtti országos, reprezentatív felméréséből kiderült, hogy Magyarországon több mint 30 ezer vak ember él.
Szemtorna gyakorlatok Látásjavítás szemtornával A minden nap elvégzett pár perces szemtorna csodákra képes. A szem gyakorlatok rugalmassá teszik a szem izmait, energetizálnak és serkentik a vérkeringést így megtartva a látás egészségét. A szemizmok kulcsfontosságú szereppel bírnak az éleslátásban. Általában az éleslátásért felelős izmok a sok, órahosszig tartó egy pontba történő nézés következtében megmerevednek. Legfőbb ellensége a szemünknek a monitor és a tv.
Évente mintegy hatezren vakulnak megpedig az esetek nyolcvan százalékában ez elkerülhető lehetne. Cukor és idős kor Az egyik legfőbb vaksági ok az időskori makuladegenerációa hazai hogyan lehet gyógyítani a látást csaknem negyedét ez adja.
Az érintetteknél megfigyelhető családi halmozódás genetikai háttérre utal, de a folyamatot elindító okok a makuladegeneráció egyik típusánál sem ismertek.
A probléma kialakulásához hozzájárulhatnak olyan életmódbeli tényezők is, mint a könyvek, az állandó napfényen való munka, illetve a vitaminszegény étrend. A súlyos látásromlás és vakság másik fő oka a cukorbetegség szövődményeként kialakuló szembetegség, a diabéteszes retinopátia.
Ennek kiváltóoka az, hogy a cukorbetegség miatt sérülnek a kiserek, kapillárisok érfalai, azok elvékonyodnak, áteresztővé válnak vagy elzáródnak.
Emellett új erek is keletkeznek, amelyek gátolják a retina működését. Ilyen következményekkel akkor kell számolni, ha a diabéteszt nem kezelik megfelelően, nem szabályozzák kellőképpen. Az ezzel kapcsolatos számok beszédesek: itthon mintegy ezer cukorbetegről tudnak, közülük pedig több mint 32 ezer a vak vagy súlyosan látássérült. Ráadásul számuk folyamatosan nő, évente megközelítőleg ezer ember veszíti el látását a diabétesz miatt. Nem szabad megfeledkezni a főleg a fiatalabb korosztályt sújtó miópiáról, azaz rövidlátóságról sem, amelynek van extrém súlyos, szövődményekkel társuló a látás ellenőrzése otthon. A vakságot okozó rangsorban ez is előkelő helyen szerepel.
A lehetséges okok közül ki kell még emelni a nem kezelt glaukómát, azaz zöldhályog-betegséget, a szürke hályogot, valamint az egyéb látóhártya-betegségeket.
Mi a rövidlátás?
Viszonylag ritkán, de állhat a háttérben a látóideg gyulladása, sorvadása vagy érelzáródás, illetve tumor is. Utóbbi önmagában is okozhat vakságot, ha olyan az elhelyezkedése, hogy nyomja a látóideget. Értelemszerűen balesetek, sérülések, daganat eltávolítása miatt végzett szemműtétek is okozhatnak vakságot. Lehet az éjszakai rossz látás oka vakság veleszületett betegség lassan kialakuló következménye is.
A szemészeti könyvek ingyenesen letölthetők
Nem tehető le a lézer Előbbiekből is látszik, hogy nemcsak a vakság definíciója bonyolult, hanem sokrétűek a mögötte álló okok, azok megelőzési lehetőségei és kezelhetősége is. Például diabétesznél megfelelő prevencióval 95 százalékban elkerülhető lenne a látásromlás vagy vakság, viszont a felmérések szerint a cukorbetegek majdnem egyharmada nem jár rendszeres szűrésre, így a probléma nem is derül ki időben.
Pedig a retinopátia kezelése megoldható: elsődleges eszköze a lézer, amellyel elpusztítják az újonnan képződött ereket, illetve elzárják a folyadékot áteresztő kóros kapillárisokat.
Az időben elvégzett beavatkozás kivédheti a jelentős látásromlást. Ugyanez a helyzet a szürkehályoggal, amely napjainkban rendszerint nem vezet vaksághoz, hiszen műtéttel korrigálható. Ha a vakságot az okozza, hogy a látóideget valami, például daganat nyomja, akkor a látás a daganat eltávolítása után javulhat. Hasonló a helyzet akkor, ha a látóideg-gyulladást valamilyen endokrinológiai betegség, például pajzsmirigygyulladás okozza: ilyenkor a látás az alapbetegség gyógyulása után javulhat.
- Az akkor ötvenéves neurobiológus a vizuális információk feldolgozási folyamatainak feltárásáért és a látásvisszaállító génterápia kidolgozásáért kapta meg ezt az elismerést.
- Sepsiszentgyörgyön modern technológiával dolgoznak a szemészeti osztályon Néha a személynek naponta több órát kell dolgoznia a monitor mögött, ami negatívan befolyásolja a látást.
- Gyakorlatok a szem és a látás számára
- Szemcseppek a rossz látásért
Vannak viszont olyan okok, amelyeknél a vakság az orvosok jelenlegi eszköztárával nem uralható. Ilyen esetekben jelenthet sokat Roska Botond magyar származású kutató felfedezése, akinek eredményeit idén Louis-Jeantet orvosi díjjal is elismerték.
Roska Botond volt az első magyar, aki elnyerte. A kutató tavaly a Columbia Egyetem nagy presztízsű Alden Spencer orvosi díját is átvehette annak elismeréséül, amit a látás folyamatának megismeréséért tett. Szintén nemrég kapta meg a Bressler-díjat az általa kidolgozott látásvisszaállító terápiáért.
1. A természetes látásjavítás 10 titka - PDF Ingyenes letöltés
A Louis-Jeantet díjat tulajdonképpen a két téma kombinálásáért — tehát a vizuális információ alapvető feldolgozási folyamatainak felfedezéséért, illetve és a látásvisszaállító génterápia kidolgozásáért — ítélték oda neki. A tudós a Semmelweis Egyetemen szerezte diplomáját, majd a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i intézetében doktorált, utána pedig a Harvardon tanult genetikát és virológiát. Jelenleg a Bázeli Egyetem orvosi karának professzora, illetve a bázeli Szemészeti Intézet igazgatója.
Zavar a képfelvételben Dr. Roska Botond díjjal jutalmazott terápiájával bizonyos fajta vakságoknál — amikor a zavar a képfelvétel folyamatában lép fel — vissza lehet majd hozni valamilyen szintű látást.
Ezek azok a helyzetek, amelyeknél a retina fényérzékelő sejtjei vagy elhalnak, vagy megszűnik a képességük arra, hogy képeket vegyenek fel. A nagy eredmény tulajdonképpen az, hogy a bázeli kutatócsoport génterápiával újra fényérzékennyé tudta tenni ezeket a sejteket.
Népszerű idézetek
Mivel azonban ezek a gének bármilyen sejtet fényérzékennyé képesek tenni, és a retinában százféle sejt van, a fő előrelépés az volt, hogy csak azokat tették újra fényérzékennyé, amelyek a látás kialakulását biztosíthatják. A kutató a Qubit.
Egyrészt, mert az állatok nem tudják elmondani, mi történik a látásukkal, amikor a laboratóriumban hozzápiszkálnak a retinájukhoz, másrészt mert az emlősök közül csak a főemlősök rendelkeznek az emberi látásmechanizmus egyik kulcselemével, az éleslátásért felelős, sárgafolton található látógödörrel.
Emiatt klasszikus állatkísérletekben, például rágcsálók segítségével a látógödör nem is vizsgálható. Nagy kihívás az is, hogy a teljes retina felülete nagyjából négyzetmilliméter, viszont annak a látógödör mindössze az ezredrésze. Ennek az ezredrésznek a működését kell pontosan megérteni. Ma olyan kutatásokat, amelyek az emberi látásmechanizmus feltérképezéséhez szükségesek, többnyire csak elhunyt donorok retináján végeznek, azokat próbálják olyan hosszú ideig életben tartani, hogy meg lehessen érteni a pontos működésüket.
Viszont a legutóbbi évekig a retina hosszú távú életben tartása megoldhatatlan volt. Ezen Szabó Arnold kutatócsoportja változtatott, akinek a Semmelweis Egyetem Retina Laboratóriumában sikerült elérnie, hogy a humán retina 14 héten keresztül életben maradjon.
A rövidlátás okai
A laborral Roska Botondék is együttműködnek, a kutatásra alkalmas retina nagyban segítette a munkájukat. Vírusokban a hatóanyag A retina felépítésének vizsgálata mellett a teszteli a jó látást vagy sem bázeli laborjában kifejlesztett egy olyan számítógéppel tervezett szintetikus vírust is, amely be tud jutni az összes retinasejtbe, de ott egyéb módon nem avatkozik be a sejt működésébe. Ezek a vektorvírusok génterápiás hatóanyagokat tudnak szállítani, és azokat képesek kizárólag abban a sejttípusban működésbe hozni, amely a látásromlásért felelős.
A többi, egészségesen működő sejtben nem történik semmi.
Kép: Pexels A kutató a Népszavának adott interjújában elmondta, hogy a terápiával kapcsolatos klinikai kutatások Londonban már elindultak, és hamarosan Párizsban is megkezdődnek.
Mivel a terápiával többféle sejtet is meg lehet célozni, a kutatásokkal azt kell kideríteni, hogy a módszerrel milyen esetekben, milyen módon állítható helyre a látás.
A látás ugyanis nagyon komplex dolog, ahogy Roska Botond az interjúban fogalmaz: Már maga a retina is 30 számítógép együtteseként képzelhető el. Mindegyik hogyan lehet gyógyítani a látást feladatot végez, az egyik például azt fogja fel, hogy egy beszélő arc hogyan mozog, míg másik azt, hogy az arc egyáltalán könyvek helyezkedik el, egy harmadik pedig a színeket értékeli, értelmezi.
Viszont az agy nemcsak ezekből, hanem a memóriájában tárolt emlékképekből is táplálkozik. Emiatt várható az, hogy a módszer segítségével lesznek, akik jól fognak látni, lesznek, akik csak fényeket, árnyakat tudnak majd megkülönböztetni, és lesznek olyanok is, akiknek nem használ a terápia.
Írj nekünk e-mailt!
Az első emberi alkalmazás eredményei várhatóan az idei év végén lehetnek ismertek. Sok lehetőség van a génterápia alkalmazására A kutató az Qubit interjújában elmondja, hogy a génterápiás módszer elméletileg bármilyen genetikai eredetű szembetegségben használható lehet, igaz, az egyes betegségeknél másféle módon kell alkalmazni.
A legegyszerűbb az olyan betegségek terápiája, amelyeknél a tüneteket egyetlen gén hibája okozza. Ilyenkor a vektorvírussal csak vissza kell juttatni a megfelelő gént a megfelelő sejtekbe. Van például olyan öröklött egygénes szembetegség, amelyre már tíz éve létezik génterápia.
Más kérdés, hogy ilyenkor problémát okozhat, hogy a hiányzó vagy hibás gének miatt a gazdasejt is elhal, így nincs hova visszajuttatni a hiányzó gént.
A miópia kezelése
A látásvisszaállító génterápiának olyan formája is van, amellyel a retinában megmaradt sejteket speciális fehérjékkel lehet fényérzékennyé tenni. Erre lehet példa a szemideghártya sejtjeinek fokozatos elhalásával fenyegető retinitis pigmentosa. Könyvek szállítóvírus ilyenkor csak a fehérjét juttatja be a még élő sejtekbe. A kor előrehaladtával jelentkező Stargardt-féle makuladegenerációra olyan génterápiát lehet használni, amely a rosszul működő retinasejtek DNS-ét igyekszik kijavítani.
Mi a rövidlátás?
Azt ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy pusztán abból, hogy a beteg retinája újra elkezdi érzékelni a fényt, még nem következik, hogy az agya meg is tudja érteni a szemideghártya által felfogott képi információt. Az agy ugyanis rendkívül plasztikus, a vakok pedig évekig, vagy akár évtizedekig élhetnek úgy, hogy a központi idegrendszerükbe nem érkezik a retinájukból inger.
Hosszú vakság során az agy látásfeldolgozásért felelős területei más funkciókra állnak át, ha pedig a látókérget hirtelen ismét vizuális inger éri, az agyi központnak újra meg kell tanulnia látni.
