Li nyugatra a látásra.

Hamvas Béla: Eksztázis Kung mester beszélgetéseinek négy döntő szava van. Az első a li. Li mértéket, szabályt, erkölcsöt, törvényt, udvariasságot, szociális charme-ot gentlenesse, politesse jelent. Ha fizikailag értelmezik és távolságot mérnek vele, annyi mint mérföld. De belső mérték is: önuralom és fegyelem. De nem szubjektív aszkézis, hanem az ősök hagyományában levő rendtörvény alkalmazása, amely az embernek viszonyát egyszer s mindenkorra szabályozza.

Lije van annak, aki feltűnés nélkül, egyszerűen és komolyan viselkedik, minden túlzástól tartózkodik, az embert tiszteletben tartja, maga iránt tiszteletet ébreszt szavaival, viselkedésével, tetteivel, munkájával.

Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. – Wikipédia

A Mérték. A li sem alulmaradni, sem túlmenni A középen maradni. A li a kulturált emberi erkölcs, amelynek gyökere a vallásos pietás. A li az őskori élet alapvető vonása.

• Bevezető Angolában harcolnak, Szomáliában lőnek, Szudánban éheznek, Észak-Írországban robbantanak, Irakban mérgesgázzal gyilkolják a lápvidék síitáit, Nagorno Karabahban a levegőből bombázzák az örményeket, Grúziában közelharcot folytatnak az abházokkal, a "Királysírok" völgyében gépfegyversorozattal lyuggatják az egyiptomi idegenforgalmi buszok oldalát, Tibetben rágyújtják a szerzetesekre kolostoraikat és Ex-Jugoszláviában se világítás, se fűtés: a "fajtisztogató" népirtás rémületében krumplihéj-levest kanalaznak a nem harcoló öregek.
• A képzelet látássérült jellemzői
• HATÁR GYŐZŐ: A FÉNY MEGISTENÜLÉSE
• Sokan gondolják, hogy a fejfájásuk vagy folyamatos fáradtságuk mögött frontérzékenység vagy a stressz áll, pedig sok esetben valamilyen látásprobléma okoz tüneteket.
• Milyen vitaminra van szükség a rossz látáshoz
• Li Taj-po () versei, Terebess Ázsia E-Tár

Kínában éppen úgy, mint Indiában, Iránban, Egyiptomban, Görögországban. Az embereknek egymás iránt tanúsított respektusa, amely a magasrendű és békés élet egyetlen feltétele Ez az, amit ma a legjobban nélkülözünk. A li nyugatra a látásra mérték, de nem emberi mérték és nem az ember teremtette. Nem kultúrproduktum. Li csak ott van, ahol valódi vallásosság van. Isteni mérték.

Viewfinder The Bucket List - ต้องห้ามพลาด! 'ฮอยอัน' เมืองมรดกโลกมากเสน่ห์ ใครๆก็หลงรัก - EP.23

Nem lehet önkényesen megváltoztatni. Ez az a mérték, amivel az istenek az embert megmérték és meg fogják mérni Hamvas B. A szentkönyveket az ember kinyilatkoztatás útján kapta.

Mint a hagyomány minden lényeges fogalma, a kinyilatkoztatás is a szektáknak vagy a racionalizmusnak, és így a fantazmagóriának vagy a tagadásnak esett áldozatul.

Ha a hagyomány megszakad, ez a kettős törvénytelenség mindig fellép, a túlzás és a lekicsinylés, a közösségben az individualizmus és a kollektivizmus, a morálban a fennhéjázás és az elaljasodás.

Mérték nélkül nincs törvény, nincs közösségi rend, nincs erkölcs és nincs tudás. A hagyomány vonzerejében élőnek a kinyilatkoztatásra való érzékenységet megérteni részben könnyebb, részben nehezebb, mint a hagyományon kívül állónak.

Navigációs menü

Könnyebb azért, mert abban, hogy valaki a kinyilatkoztatás részese legyen, nincsen semmi természetfeletti. De nehezebb azért, mert a kinyilatkoztatás elérése a természeten belül rendkívüli erőfeszítést kíván.

Általában véve nem attól nehéz, ami benne szokatlan, hanem amiért küzdeni kell. A kinyilatkoztatás részese az, aki kapcsolatot teremt a lét emberfölötti körével. A kapcsolat megteremtése többnyire hosszú gyakorlat eredménye.

Minden esetben az ember teljes erejét igénybevevő olyan állapot, amelyben az ember az emberfölötti körrel tudatosan hangoltságba kerül.

Szemproblémák is állhatnak a súlyos fejfájás hátterében? - Blikk

Semmiképpen sem intuíció és nem ihlet és nem sugallat, mert ha mindezzel rokon is, de nem szabálytalan, nem rapszodikus és nem véletlenszerű. A hangoltságban az ember értelméből nem hogy nem veszít, li nyugatra a látásra éppen nyer.

Tudatának szerkezete nem lazul meg, színvonala nem száll le, hanem megszilárdul és fölemelkedik. Hangoltságnak kell mondani azért, mert a hangban van meg az emberfölötti hatalom, amely a természetre teremtő hatást gyakorol. Ezért volt a zenének minden hagyományban olyan nagy jelentősége. Ezért Kínától Júdeán keresztül Mexikóig azt, aki a kinyilatkoztatás részese, inkább hallónak, mint látónak tartották.

Account Options

És ezért a hagyomány igazi ereje abban a korban, amikor a tanítást már leírták, tulajdonképpen megszűnt, mert annak lényege csak az élő hangban adható át. A látás a tér érzékelője, és csak a tér határáig terjed. A hallás az időé, de hallani azt is, ami túl van az időn. Amit az ember lát, az csupán burok, mint a Kabala mondja, a dolgok héja; ami hangzik, az láthatatlan. Ha valaki azt mondaná, hogy a kinyilatkoztatásra való hangoltság a brahmani beavatás fokozata, ha így is van, az ember nem tudna meg sokkal többet.

A hangoltságról Guénon azt mondja, hogy az az état primordial, vagyis az ember állapota a kezdetek kezdetén. Érzékenység, li nyugatra a látásra az emberfölötti felé nyitva áll.

Ez az alapállás.

De hogy tévedés ne legyen, azonnal ki kell mondani, hogy ez ugyanakkor az ember végső állapota is, és a kettő egymáshoz úgy viszonylik, mint az első és az utolsó, az indulás ösztönzése és a cél, a paradicsom és az Új Jeruzsálem, a kert és a város, az aranykor és az üdv. Csecsemőnek lenni és bölcsnek lenni ugyanaz, szól Lao-ce. Ehhez azonban még azt is hozzá kell tenni, hogy a hangoltság nemcsak az idők elején és végén érhető el.

Az état primordial mindenkiben és minden percben itt van.

#HamvasBéla: Hamvas Béla: Eksztázis

Az alapállás bármely pillanatban megvalósítható. Csuang-ce megveti azt, aki mint példára, örökösen a múltra hivatkozik, de ugyanúgy megveti azt, aki bolondul a jövőért lelkesedik. Az alapállás realizálása nem függ a kortól. A tao mindig jelen van. A hangoltság feltétele a tükörsima kedély, mint Kínában, a vidja éberségmint Indiában mondták, és ami azt oly nehezen megvalósíthatóvá teszi nem a korszak, hanem a korrupt élet szétszórt nyugtalansága, más szóval az avidja alvajárás.

A hangoltság ilyen állapotban nem realizálható. E szétszórt nyugtalanságból a körforgás szamszára zavarában az emberi szellemnek semmiféle magasabb fokú állapota nem érhető el. Az ember centruma ebben a létben nem is valódi lénye, hanem egy biológiai, pszichológiai, szociológiai és egyéb residuumokból képződött mag, amely szüntelenül változik, de a halálban felbomlik, mert végül is semmi egyéb, mint koncentrált életéhség.

A buddhizmus azt tanítja, hogy az emberi ént az életszomjúság trisna teremti átélt vágyakból és ösztönökböl, kívánságokból és sóvárgásból, és ez az, amely olyan őrületszerűen tapad a világhoz, mindig újra és újra kénytelen testet ölteni abban a hiszemben, hogy az élet óceánját meg tudja inni, miközben egyre szomjasabb és szomjasabb lesz.