Akik javíthatnák a látásukat
A látássérülés típusa szerint a kitöltők kb. Ez a kérdőív kérdéseire adott válaszok eredményei figyelembevételénél fontos tényező. Életkori megoszlás alapján a válaszadók fele 14 fő a éves kor közöttiek korosztályába tartozik, akik javíthatnák a látásukat fő éves kor között van. A kitöltők között azonos arányban fő jelenik meg a év, illetve a év közöttiek korcsoportja. A legmagasabb iskolai végzettség tekintetében a válaszadók közül 1 fő az általános iskola 8 osztályánál kevesebbet, 1 fő az általános iskola 8 osztályát végezte el.
Főiskolát 8 fő végzett, vagy szerzett azzal egyenértékű, pl. Munkaerőpiaci státusz szerint a válaszadók fele rendelkezik munkavállalói jogviszonnyal, 8 fő nyílt munkaerőpiacon, 6 fő védett foglalkoztatásban dolgozik. Az iskolázottság különféle szembetegségek és a foglalkoztatottság típusának összefüggéseit nyílt vagy védett munkahely elemezve vegyes a kép.
A főiskolát vagy egyetemet végzett válaszadók, amennyiben dolgoznak 2 fő továbbra is tanul, 1 fő gyes-en van, 1 fő nem dolgozik, de adat nincs az okáról többségükben a nyílt munkaerőpiacon helyezkedtek el 6 fő1 fő dolgozik védett munkahelyen. Az érettségivel szakképesítés nélkül rendelkezők közül 3 fő dolgozik védett és 1 fő nyílt munkaerőpiacon. Az érettségivel és szakképesítéssel rendelkező 2 fő védett munkahelyen talált állást. Családi állapot alapján a válaszadók több, mint fele 16 fő nőtlen vagy hajadon.
Az életkörülmények, lakáskörülmények kérdéskör válaszainak értékelése szerint családban 13 fő szüleivel, saját házastársával vagy gyermekeivelegyedül 4 fő él. Többségében saját tulajdonú ingatlannal rendelkeznek a kitöltők, néhányan albérletben laknak. Az egészségügyi jellemzőkre irányuló kérdések adatai alapján a válaszadók közül 10 fő él krónikus betegséggel, csatlakozó fogyatékosság nélkül. Azok, akik vettek részt elemi rehabilitációban, azoknak csaknem háromnegyede 18 fő eddig már többször is.
A kitöltők jellemzően ugyanahhoz a szolgáltatóhoz tértek vissza, ahol korábban már megfordultak 13 főés 5 fő keresett fel több szervezetet, szolgáltatót.
A különböző szolgáltatók igénybe vételének hátterében általában 4 fő az akik javíthatnák a látásukat szolgáltató megszűnése állt, illetve a válaszadók közül 1 fő a lakóhelyéhez közelebb eső szolgáltatót talált, ezért következett be szolgáltatóváltás.
A szakemberekkel, szolgáltatókkal kapcsolatos elégedetlenséget nem fogalmazták meg a válaszadók a szolgáltatóváltás hátterében. Az elemi rehabilitációs területek iránti igény Mivel a válaszadók nagy része vak, illetve minimális funkcionális látással rendelkezik, kimagasló azok száma, akik javíthatnák a látásukat a tájékozódás és közlekedés, valamint az informatika és a mindennapos tevékenységek területét jelölték meg kiemelkedően fontos rehabilitációs területnek.
A gyógypedagógiai modulokhoz kapcsolódó szolgáltatási elemek iránti igény A fent említett gyógypedagógiai modulokon tájékozódás és közlekedés, mindennapos tevékenységek, látástréning, tapintható írás-olvasás és az informatika oktatáson kívül a kérdőívet kitöltők csaknem fele 13 fő igényt tartana foglalkozási rehabilitációra is.
Miért lát mindenki másképp? Gazdagabb színek, jobb látás éjszaka, fokozott kontraszt — hogy jobban kihasználhassuk a látásunkban rejlő lehetőségeket.
Valószínű, hogy akkor, amikor ők maguk részt vettek a rehabilitációban, erre nem vagy csak kevésbé volt lehetőségük. Közel ugyanennyien 11 fő fogalmazták meg, hogy a gyógypedagógiai fejlesztésen túl pszichés támogatásra, megsegítésre is szükségük lenne, illetve a szociális esetkezelés jelenik meg a válaszokban mint jellemző igény 8 fő. A rehabilitáció igénybevételének formái A válaszadók jellemzően előnyben részesítenék az otthontanítás kerete között folyó rehabilitációt 14 főezt a megsegítési formát tartják a leghatékonyabbnak, a leginkább vállalhatónak.
A hosszabb, intenzív, bentlakásos formában megvalósuló rehabilitációt 3 fő preferálta. Ennek hátterében az is állhat, hogy a családtól való elszakadás mellett a válaszadók fele munkaviszonnyal rendelkezik, és a munkából való tartós kiesés anyagi következményekkel, esetleg a munkahely elveszítésének félelmével is társulhat, továbbá azok, akik dolgoznak, korábban már részt vehettek bentlakásos tanfolyamon, s jelenlegi önállósági szintjük miatt nem igénylik ezt a szolgáltatási formát.
A tanulás megvalósulásának formája mellett fontos tényező, hogy a válaszadók döntő többsége 26 fő párhuzamosan több területen is tudna egyszerre haladni tájékozódás és közlekedés, mindennapos tevékenységek, informatika, tapintható írás-olvasás, látástréningmég akkor is, ha ezt nem intenzív, bentlakásos tanfolyam keretén belül képzeli el.
Ezzel szemben a gyakorlat azt mutatja, hogy ambuláns keretek között a szakemberek számának korlátozottsága miatt többnyire maximum két modul párhuzamos oktatására van lehetősége a szolgáltatók többségének. Az előbbi kérdéssel összefügg, hogy a válaszadók zöme 16 fő max.
Az elemi rehabilitáció elérhetősége 11 fő számolt be arról, hogy nem volt várakozási idő várólista a szolgáltatások igénylését követően, további 11 fő esetében a szolgáltatáshoz való hozzáférés 1 hónapon belül megvalósult. Az elemi rehabilitációban már részesült válaszadók fele 14 fő az általuk igényelt összes szolgáltatást egyidőben megkapta valószínűsíthetően többségében intenzív bentlakásos tanfolyamon vettek részt10 fő számolt be arról, hogy minden általa igényelt szolgáltatást megkapott, de időben eltolva, egymást követően.
A gyógypedagógiai fejlesztésen túl sokan, összesen 12 fő egyáltalán nem kapott más típusú segítséget.
Felnőttek kérdőívének eredményei - Látássérült személyek rehabilitációja kutatás
Pszichológusi segítségről 10 fő, foglalkozási rehabilitációban kapott segítségről 9 fő, szociális munkás segítségéről 7 fő, a szabadidő hasznos eltöltésében kapott segítségről 6 fő, gyógytornáról 5 fő számolt be. A válaszadók fele 14 fő nem tartana igényt a kapott szolgáltatásokon kívül másra.
[TOP 10] ÉRDEKESSÉG AZ ÁLMOKRÓL
Ha elérhető lenne, legtöbben 9 fő gyógytornán mioma látás mi ez részt, s közel hasonló számban a szabadidő hasznos eltöltése 6 főa foglalkozási rehabilitáció 5 főa pszichés megsegítés 4 fő jelenik meg a válaszokban mint további igény. Az elemi rehabilitáció hatékonyságát elősegítő kiegészítő lehetőségek iránti igény A rehabilitáció hatékonyságát a válaszadók véleménye szerint az alábbi, a családtagok számára nyújtott kiegészítő szolgáltatások javíthatnák: sajátélményes gyakorlatok a hozzátartozók számára, lefedett, ill.
A válaszadók többsége tehát a családtagok többféle megsegítési módját is megjelölte igényként. Az elemi rehabilitációval kapcsolatos elégedettség A szakemberek szakmai felkészültségével 15 fő nagyon elégedett volt.
Elégedett 5 fő, többnyire elégedett 6 fő volt, 1 fő egyáltalán nem volt elégedett. A nem releváns válaszok száma egy.
Az elégedettség mértéke ötfokú skálán meghatározva 4,2. Az oktatás folytonossága, a szakember miatt elmaradt órák számának viszonylatában 12 fő volt nagyon elégedett, 8 fő elégedett volt, többnyire elégedett 2 fő, nem volt elégedett 4 fő, és egyáltalán nem volt elégedett 1 fő. Ha ötfokú skálán határozzuk meg az elégedettség mértékét, az érték 4,0.
Miért lát mindenki másképp?
Rossz látásmódú harcművészetek rehabilitációban részesült válaszadók mindegyike partnerinek érezte a viszonyt közte és az őt oktató szakember között. Segédeszközökhöz való hozzájutás, segédeszköz ellátottság A válaszadók közül szinte mindenki 26 fő rendelkezik saját segédeszközzel, legyen az hosszú fehérbot, optikai segédeszköz, látássérültek számára készült speciális szoftver, beszélő vagy hangos eszköz, tapintható jelzéssel ellátott eszköz, Braille írógép, rezgő óra, indukciós hurok, hallókészülék, kerekesszék, illetve vakvezető kutya.
Amennyiben valamilyen okból kifolyólag szakemberváltásra került sor, az a válaszok szerint minden esetben gördülékenyen zajlott, a kliens bevonásával egyeztettek a szakemberek a folytatásról.
Hasonlóan fontos a kliensek számára a rehabilitációban történő előrehaladásukról való visszajelzés is a velük foglalkozó szakemberek részéről.
Hírek, Aktualitások, Események
Elégedett vagy többnyire elégedett szociális kapcsolataival 12 fő, de akik javíthatnák a látásukat 1 fő kissé szűkösnek ítéli kapcsolati körét, illetve 1 fő munkahelyi kapcsolataival ugyan elégedett, de sorstársi kapcsolatai tekintetében hiányérzetét fogalmazza meg, nehézségei vannak.
Közepesen, részben elégedett ezen a területen 3 fő. Kevés baráti, szoros személyes kapcsolatról 5 fő számol be. Saját kommunikációs készségek megítélése A kérdésre 20 fő adott választ.
- Látásélesség a földalatti munkához
- Tippek a jobb látásért és az egészséges szemért - Egészség | Femina
- Látás mínusz 5 hogyan lehet visszaállítani
- Van-e látvány 120
Jó kommunikációs készségek birtokában érzi magát 15 fő, átlagosnak, közepesnek, fejlesztendő területnek 5 fő ítéli ezt magában, akik közül 2 fő hozza ezt összefüggésbe hallássérülésével. A személyes kapcsolatok felvételének, kialakításának, fenntartásának kérdéskörére 21 fő adott választ.
Elérhető szabadidős tevékenységek A kérdésre 19 plusz vagy mínusz látásvizsgálat adott választ. ÖSSZEGZÉS A kérdőívet kitöltő felnőtt látássérült személyektől származó információk tükrében elmondható, hogy esetükben az aktuális élethelyzet, illetve a változó látásállapot mentén felmerülő újabb igények egy-egy személy életében többször is szükségessé teszi, hogy igénybe vegye az elemi rehabilitáció lehetősége nyújtotta megsegítést.
Van remény! Amerikai módszerrel menti meg látását Pápai Joci
A gyógypedagógiai modulok közül a tájékozódás és közlekedés, a mindennapos tevékenységek újratanulása kapcsán jelentkeznek legtöbben a szolgáltatásokra, illetve az informatikai ismeretek, a számítógép kezelésének elsajátítása foglal még el hangsúlyos helyet a rehabilitációs területek körében. Jellemzően az otthontanítás, illetve az ambuláns keretek között, a szolgáltatóhoz való bejárással megvalósuló rehabilitáció a legvonzóbb a kliensek számára, amikor rugalmas időbeosztással, mindennapi életükbe ágyazva tanulhatnak.
A kliensek oldaláról a saját életközegben, ismert környezetben való tanulás érthető módon sok szempontból a legideálisabb, míg szolgáltatói oldalról ez jár a legnagyobb költséggel.
Az esetek döntő többségében egyáltalán nem volt, vagy elfogadható hosszúságú hó akik javíthatnák a látásukat a várakozási idő az igény jelzése és a rehabilitáció megkezdése között. Az igényelt területeken jellemzően egyidőben, vagy egyik modul befejezését követően a másikat elkezdve vehettek részt a kliensek oktatásban.
A szakemberek felkészültsége és az oktatás folytonossága kapcsán a válaszadók pozitív véleménye a jellemző, és kivétel nélkül minden kérdőívet kitöltő személy arról számolt be, hogy közte és oktatója között egyenrangúnak, partnerinek ítélte meg a kapcsolatot. Elmondható, hogy a válaszadók saját segédeszközzel való ellátottsága jó.
Döntő többségben a szolgáltatók a hozzájuk forduló kliensek számára a rehabilitáció időszaka alatt kölcsönzés formájában biztosítani tudták a tanuláshoz szükséges eszközöket, illetve segítettek azok beszerzésében.
A tanuláshoz rendelkezésre álló helyszín hasonló arányban megfelelő, nyugodt és biztonságos volt. A beérkezett válaszok eredményeit feldolgozva kiemelendő, hogy maguk az érintettek fontosnak tartják a közvetlen környezetük családi közeg több információval való ellátását is, mely véleményük szerint sikeresebbé tenné az elemi rehabilitációban szerzett képességeik érvényre jutását.
A családdal folytatott munka — eseti formában megvalósuló személyes találkozáson alapuló, illetve a látássérült személy helyzetének átélésére, megértésére irányuló tájékoztató anyagok használata — valószínűleg a klienst hol kaphatok szemvizsgálatot, vele dolgozó szakemberhez kötődően valósulhatna meg a legcélravezetőbben.
Az elemi rehabilitációt igénybe vevők magas arányban számolnak be arról, hogy az olyan kiegészítő szolgáltatási elemek, mint a szociális esetkezelés, a pszichés megsegítés, a foglalkozási rehabilitáció, a gyógytorna, a szabadidő hasznos eltöltése nagyobb hangsúllyal jelenhetnének meg a szolgáltatók által biztosított lehetőségek között.
Bejegyzés adatai.
