3 fokos látás.
Lektorálta: Mészáros László A vitorlázórepülésben nagyon fontos - különösen termikben vagy lejtőn, ahol egyszerre sok repülőgép tartózkodik - hogy jól lássuk egymást, tisztában legyünk a többiek helyzetével.
Az alábbi összefoglalás a látást befolyásoló tényezőket veszi sorra. A cél az, hogy tudatosítsa a látás és észlelés élettani és optikai korlátait, felhívja a figyelmet a légtér módszeres szemmel tartására, és tanácsokat adjon az optikai csalódások és az abból származó balesetek elkerülésére.
A vitorlázórepülésben számos tényező "segíti" az ütközéses balesetek létrejöttét. A repülőgépek nagyrészt fehérek, így világos vagy fehér háttér pl. Karcsú profiljuk miatt könnyen "keresztülnézhetünk" rajtuk. Mindannyian a termiket vagy a lejtőszelet keressük, tehát kis területen nagy a tülekedés. Folyamatos erőteljes irányváltoztatások miatt egyrészt könnyen keresztezhetjük egymás pályáját, másrészt sok a holttér.
Optikai csalódás: sokszor nehéz megítélni, hogy egy repülő éppen közeledik, vagy távolodik. Optikai csalódás Ha egy vitorlázó repülőgépet látunk magunk előtt, sokszor nehezen megtanulják a látást vény alapján eldönteni, hogy milyen irányban repül.
3 fokos látás fényviszonyok, csillogás, árnyékoltság, stb. Egyszerű számítással belátható, hogy pusztán az a tény, hogy a gép repülési pályáját nem vagyunk képesek rövid idő alatt felmérni, komoly baleseti helyzet kialakulásához vezethet.
Tegyük fel, hogy a repülőgépet 5 másodpercig kell néznem, hogy eldönthessem, melyik irányba tart. Miután tudatosult, hogy az ütközés elkerülésére kitérő manővert kell végrehajtani, az emberi reakcióidő és a repülőgép irányváltoztatásához szükséges "gépi" reakcióidő együttesen min 3 másodperc.
Az egész folyamat tehát 8 másodpercig tart.
Binokuláris látás
Jó tudni, hogy egy kb. Ez 8 másodperc alatt m. Majdnem fél kilométer. Csak az irányváltoztatáshoz szükséges reakcióidő alatt 3 mp m-t haladnak egymás felé.
Az arányokkal tehát nem árt tisztában lenni.
Az állatok csodálatos látása
A légtér, még ha figyelünk is, hamar szűkké válhat. A repülőgépek összetartási szöge egyébként nem befolyásolja jelentősen az események időbeli lefolyását. Ha fok helyett 90 fokos összetartással számolunk, akkor a két repülőgép 40 m-t közeledik egymáshoz másodpercenként.
Két megbízható optikai jelenség segít bennünket abban, hogy észrevegyük, a két repülőgép a sajátunk és az észlelt "ütközőpályán" mozog: a "mozdulatlan repülőgép" és a "kibontakozás". A "mozdulatlan repülőgép" jelensége azt jelenti, hogy a szomszédos gépet mindig egyazon szögből nézzük, így folyamatosan ugyanazon a helyen látjuk, mintha a kabinfedél egy pontjára lenne ragasztva.
Az emberi szem és a látás
Azaz a repülőgép helyzete a miénkhez képest változatlan, tehát szükségképpen össze kell ütközzenek. Két eset kivételével: a két repülőgép ugyanazon a pályán haladva egymást követi a két repülőgép párhuzamosan halad Ha a mozdulatlan repülőgép jelenség a kibontakozás jelenségével párosul, akkor logikus, hogy ütközőpályán mozognak.
A kibontakozás ugyanis azt jelenti, hogy a repülőgépet változatlan perspektívában, de egyre nagyobbnak látjuk, azaz közelít felénk. Forduló Az ütközések jelentős része forduló közben történik. Két klasszikus példa jól érzékelteti a forduló közben kialakuló látási viszonyokat, és azt az eseménysort, ami végső soron a "véletlen" ütközéshez vezet. Az első esetben két addig párhuzamos pályán haladó vagy egymás pályáját keresztező repülőgép szétválik, és kis idő elteltével mindkettő termiket fog.
Ugyanazt a termiket, és azonnal az emelkedő szárny irányába fordul 1. Ekkor kb.
Kétperces online látásvizsgálat
A repülési helyzetből adódóan nem látják egymást, háttal vannak egymásnak. Ettől a pillanattól 1 kezdve "ütközőpályán" mozognak és 15 másodperc múlva fognak összetalálkozni.
Mindkettő azzal a szilárd meggyőződéssel kezdte meg a körözést, hogy egyedül tartózkodik a termikben.
Navigációs menü
A 2 pontban észrevehetik egymást, ha hangsúlyt fektetnek az alapos légtérellenőrzésre. Ekkor 11 másodpercre vannak az ütközéstől. Ha mindkét pilóta másra figyel, és nem néz alaposan körül, akkor a 3 pontig haladnak előre.
Itt van lehetőségük utoljára arra, hogy elkerüljék az ütközést, mert itt már csak 3 másodperc áll rendelkezésre. A másik esetben két eltérő röppályájú gép egymástól kb. Ebben a pillanatban 1 15 másodperc választja el őket az ütközéstől. Az A pilóta csak akkor látná a B-t, ha hátranézne. B pedig az esetleges ellenfény miatt először nem veszi észre A-t, majd bedönt és befelé a forduló irányába figyel.
Erre azonban nem a legjobbak az esélyei, mert A gép ekkor pont szemből látszik, tehát legkisebb felületét mutatja, ráadásul B csak a perifériás látásával észlelheti ennek 3 fokos látás később lesz szó. B a forduló belseje felé figyel és a gépe bedöntése miatt nem is biztos, hogy láthatja A-t. Az utolsó esély a 3 pontban van. B továbbra is bedöntve befelé figyel, A-nak pedig B még mindig kívül esik a központi centrális látóterén ami mindkét oldalra kb.
Навигация по записям
Hogyan kerülhetjük el ezeket a helyzeteket: Repülés közben állandóan tudatosan kell figyelnünk a légteret. A buta feltételezés, hogy egyedül vagyunk egy termikben, végzetes lehet Egy másik repülőgéppel való találkozás, vagy szétválás után közvetlenül csak akkor kezdjünk körözésbe, ha tisztában vagyunk a pozíciójával.
Ha egy fél kör után nem látjuk, akkor valami nem stimmel. Ne folytassuk a fordulót! A körözés megkezdése előtt mindkét irányban hátrafelé is aktívan mérjük fel a légteret legalább fokban! Egyes típusok sajnos ezt nem teszik lehetővé. Fordulóban a külső légteret is figyeljük!
A nyitólapról ajánljuk
Ha elveszítjük a szemkontaktust, hagyjunk fel a körözéssel! Az emberi tényező Az ember látószöge fok, és kb. Ez az minőség és látásmód látószögbe-szűkülés kb. A tárgyak nappali fényben direkt ránézés esetén látszanak legélesebben és színük ekkor különíthető el legjobban. A látásélesség és a színfelismerés gyengülő fényben illetve a periféria felé gyengül.
Rázkódás, fáradtság vagy oxigénhiány jelentősen csökkenti a látásélességet.
Tartalomjegyzék
Egy repülőgépet tehát a látótér közepén veszünk észre a legnagyobb valószínűséggel, és azonosításához direkt rá kell néznünk. A látótér szélén az észlelés valószínűsége jóval kisebb. Az észlelés valószínűségét jelentősen csökkenti a munkaterhelés, a fáradtság, a stressz, oxigénhiány, hőmérsékleti tényezők, és az álmodozás is.
A szemlencsének kb. Az előrehaladottabb életkor, a fáradtság ezt több másodpercre is kitolhatja, és ezekben az esetekben maga az éleslátás is romlik.
Ha a szemlencse előtt nincs fókuszálandó tárgy pl. Látást akadályozó tényezők - mint a műszerek illetve eszközök, merevítések, a kabinfedél szennyezettsége, sérülései - ezt a hatást erősítik. Ahhoz, hogy a légteret jól észlelhessük, módszeresen át kell tekintenünk. Nemcsak a szemet, hanem a fejet is elmozdítva, kb. Gyors szemmozgással a lassan mozgó tárgyakon 3 fokos látás átsiklunk.
A légtér fokos horizontális és 20 fokos vertikális áttekintése kb. Ezalatt a közlekedési helyzet jelentősen megváltozik.
Egy repülőgép észlelésének valószínűsége nagymértékben függ a nagyságától és a távolságtól. Azaz a nyílásszögtől, attól a szögtől, amelyből a róla érkező fénysugarak a szemünket elérik. A látótér középpontjában lévő tárgy észlelhetőségének küszöbértének általában a ívperces nyílásszöget tartják. Közeledéskor a nyílásszög természetes növekszik, azaz a tárgyat egyre nagyobbnak látjuk.
A nyílásszög tehát a távolsággal fordított arányosságban van. Ha a távolság feleződik, a nyílásszög megduplázódik, azaz a tárgy nagysága kétszeresére nő. Az eleinte lassan nagyobbodó repülőgép 3 fokos látás ütközés előtt hirtelen "nő nagyra". A szemünknek az a tulajdonsága, hogy a mozgó tárgyakat nagyobb valószínűséggel vesszük észre, mint a mozdulatlanokat, egy ütközési pályán mozgó repülőgép esetén kifejezetten hátrányos.
Az ilyen repülőgép látszólag mozdulatlan, és akár egy kabinfedélen lévő szennyeződés, vagy egyéb takarás mögött is megbújhat. További korlátozó tulajdonság az, hogy a látásközépponttól kb. Ebben az esetben a szennyeződés vagy bármely kilátást akadályozó tényező még rosszabb helyzetbe hozza a pilótát.
De ne feledkezzünk meg a vakfoltról sem. 3 fokos látás egyik szemünk előtt akadály van a másik szemünknek pedig pont a vakfoltjára a szemideg kilépési helye esik a kép, akkor nem látjuk a tárgyat.
Ez akár egy 18 m átmérőjű méter távolságban lévő tárgy esetén is bekövetkezhet. Ha számolunk ezekkel a körülményekkel, akkor fejmozgással 3 fokos látás. A háttér összetettsége, színe és világossága is jelentősen befolyásolja az észlelést.
- De látóagyuk alacsonyabb fejlettsége miatt látásuk főként csak a mozgás érzékelésére szolgál.
- Lega artis vízió
