Az emberi látáskutatás módszerei, Tudósközelben: Kovács Ilona egyetemi tanár, látáskutató pszichológus

A biológiai mozgás észlelése A látáskutatás talán legérdekesebb kérdései közé tartozik az összetett, mozgásban lévő formák optimális reprezentációjának megválasztása.

Ilyen összetett forma például egy mozgó élőlény. A vágtázó antilop testének minden porcikája mozgásban van a szemlélőhöz képest, de tulajdonképpen az állat saját főtengelyéhez tehát a az emberi látáskutatás módszerei képest is.

Roska Botond: Olyan vakság, amin nem lehet segíteni, nem létezik

Az ízületek többirányú mozgást megengednek, s a test körvonalai is folyamatosan változhatnak az izommunka során. Esetleg a fajt is azonosítani tudjuk, bár az állat olyan távol van, hogy a fej részleteit s az állat egyéb jellegzetességeit nem is látjuk. Egy lesben álló gepárd pedig könnyedén fel tudja mérni, hogy a préda utoléréséhez mekkora sebességgel kell meglódulnia.

1. Két fő látórendszerünk egyike olyan ősi, hogy az alacsonyabb rendí gerincesekben is megvan.
2. A vizuális kommunikáció organikus és funkcionális feltételei: vizuális megismerés és alkotás A gondolkodás és cselekvés viszonyrendszere megismerése érdekében tisztában kell lennünk a kép sajátosságaival, hatásmechanizmusainak összefüggéseivel, azok mai kommunikációs közegünkben betöltött helyével és szerepével.

Milyen, az alakészleléssel foglalkozó fejezetben tárgyalt reprezentációfajta szolgálhat alapul a komplex forma mozgásmintázatának biológiailag valószínűleg igencsak releváns felismeréséhez?

A legtöbb gyakran emlegetett alakreprezentációs mód alkalmatlannak tűnik.

3.1. A vizuális kommunikáció organikus és funkcionális feltételei: vizuális megismerés és alkotás

Ilyenek például a kontúr, azaz egy téri kiterjedéssel rendelkező dolog határoló vonala; afelszín, azaz a dolog külső felszínének koordinátái s jellegzetességei szín, textúra ; a részek alapján való hierarchikus reprezentáció, melyben a test különböző elhelyezkedésű s méretű darabjai külön egységként vannak kódolva. Egyik reprezentációtípus sem képes megbirkózni a feladattal, mert túl sok információt hordoznak a térről, s mert önmagukban nem tudják megvalósítani azt az optimalizációt, amire itt szükség van: a téri és idői adatok folyamatos kivonatolását és egyeztetését.

Az egyszerű mozgásérzékelő detektoroknak a retinán, illetve az elsődleges látókéregben történő azonosítása után, az es években felmerült az a kérdés, hogy vajon az élőlények mozgásának érzékeléséhez elegendőek-e ezek az egyszerű, igazából csak egy-egy mozgásirányra érzékeny detektorok. Gunnar Johansson pszichológus úgy vélte, hogy a biológiai mozgás érzékeléséhez olyan specializálódott mechanizmusra van szükség, amely többet kell annál tudjon, mint a puszta irányérzékelés.

Johansson az ízületeken elhelyezett fénylő pontok mozgását filmezte, s a pont mozgásából álló filmet vetítette alanyainak 7. A pontok, amint mozogni kezdtek, mindenki számára felismerhetővé tették a mozgás eredetét, tehát hogy például egy sétáló ember mozgásából származnak.

A megfigyelő a néhány pont mozgását követve meg tudja állapítani a cselekvő nemét, életkorát, az aktivitás típusát. Johansson számára ez a biológiai mozgás érzékelésének létét igazolta Johansson A pontokról érdemes annyit tudni, hogy Johansson igen ügyesen választotta meg őket, s a test legtöbb információt hordozó helyein az ízületeken helyezte el őket.

Látáskutatás: aktiválhatók az agyi idegsejtek?

Ezzel nemcsak a fontos információt nyerte ki, de egyben megszabadult a redundáns információt hordozó téri részletektől — lehetővé téve ezáltal a téri-idői felbontóképesség optimalizálását. Később az az elképzelés is felmerült, hogy már az elsődleges látókéreg irányszelektív neuronjai is részt vehetnek ebben a fajta kivonatolásban Ko- vács-Julesz Az ilyen neuronok feladata az lenne, hogy már csak egy, a Johans- son-féle pontoknak megfelelő alakleírást küldjenek a biológiai mozgás azonosítására az emberi látáskutatás módszerei, a halántéklebenyi árokban sulcus temporális superior elhelyezkedő területnek lásd a szövegdobozt; Vaina et al.

A biológiai mozgás észlelésének tanulmányozásához használt inger, a pontemberke. Az inger elkészítéséhez először apró fényforrásokat helyeznek el az ízületeken, majd a sötét ruhában, sötétben mozgó emberről filmfelvétel készül.

A film az alsó képhez hasonló kockákból fog állni, melyeket látórendszerünk kitünően tud integrálni, s pusztán a pontok mozgását alapul véve meg tudjuk mondani, hogy ki mozgott ember vagy valamilyen állatmilyen cselekvést végzett séta, tánc stb. Úgy tünik, hogy ehhez sok tanulásra van azonban szükségünk, mert a gyerekek nem ennyire hatékonyak, s az is jellemző, hogy ha a filmet fejjel lefelé fordítva szemléljük, elveszítjük csodás felismerőképességünket ez kérdés a szemész számára ingyen mechanizmus tanult voltára utal; lásd még.

Alder Látáskutatási technikák Roska Botond Louis Jeantet Alden Spencer neurobiológia agykutatás látáskutatás látásvisszaállító terápia génterápia interjú · Impresszum.

A V1 irányszelektív idegsejtjei azonban önmagukban nem képesek megoldani a mozgásészlelés sokoldalú feladatait, s első lépésben ezen lokális detektorok mérési eredményeinek integrálására van szükség. Az MT terület neuronjai már képesek erre az integrációra, aminek eredményeként a látómezőben nemcsak apró, összevissza bolyongó vonaldarabkák, hanem koherens felszínek, tárgyak látszanak mozogni. A mozgásészlelés bonyolultságára hívja fel a figyelmet az a pár egyszerű kísérlet, melyekkel a szemmozgásoknak az érzékletbe való beszámítását illusztráltuk.

Az evolúciósan legrelevánsabb s egyben legösszetettebb mozgásfajta, a biológiai mozgás érzékelése még nem teljesen feltárt, de valószínűleg olyan agyterületek együttműködésén alapul, melyek eredetileg külön elemzik a mozgást és a formát. Hogyan magyarázzák a V1 mozgásdetektorai a mozgási utóhatás jelenségét? Mely agyterület sérülése nyomán lép fel mozgásvakság?

Tudósközelben: Kovács Ilona egyetemi tanár, látáskutató pszichológus

A látszólagos vagy a valódi mozgás hátterében áll a Reichardt-detektor? Hogyan függhet össze a mozgásvakság és az ablakprobléma?

Támogasd a Qubit munkáját! Az elmúlt néhány hónapban zsinórban három fontos orvosi díjat is megkapott az idén Mindegyik elismerést első magyarként érdemelte ki: a  Bressler-díjat az általa kidolgozott látás-visszaállító terápiáért, az évről-évre agykutatókat elismerő Alden Spencer-díjat a látás folyamatának a megértéséért, és végül idén a Louis Jeantet-díjat a kettő kombinációjáért ítélték a magyar neurobiológusnak. Fotó: © Claude Giger Roska családjában már-már hagyomány a kiemelkedő tudományos teljesítmény. A világhírű kutatóorvos apja a neurális hálózatok kutatását Magyarországon megalapozó néhai Roska Tamás villamosmérnök, akadémikus.

Miért nem elég egyetlen irányérzékeny sejt a mozgásirány megállapításához? Honnan tudja agyunk, hogy a retinán jelentkező mozgás saját mozgásból vagy egy tárgy mozgásából származik-e?

Kovács Ilona (pszichológus)

Mely agyterületek vesznek részt a biológiai mozgás kódolásában? Osiris, Budapest. Julesz Béla Dialógusok az észlelésről Typotex Kiadó, Budapest.