Látomás mennyi. Szent István Társulati Biblia - Zakariás könyve - Zak 2

Nagy a szó mindkét értelmében, azaz nagy formátumú és nagy jelentőségű személyiség, egyszersmind nagy terjedelmű prófétai könyv maradt fenn a neve alatt. Ő is látomás keretében kap meghívást az Úrtól, hozzá méltóan különös körülmények között: meg kell ennie az Úr keze által nyújtott tekercset, hogy tartalma bensőjévé váljék. A tekercs siralmakat, panaszokat tartalmaz oly mennyiségben, hogy még a hátoldala is tele van írva, ami akkoriban nem volt szokásos, a pergamennek csak a színére írtak.

Küldetése eredményessége felől Ezékiel sem kap biztatóbb szavakat, mint elődei.

• Még nem vagyok EGY vele.
• Ami miatt a látás eshet
• EZÉKIEL LÁTOMÁSAI | A KÖNYVEK KÖNYVE | Kézikönyvtár
• Meditációk angyalkártyával
• Szent István Társulati Biblia - Zakariás könyve - Zak 2

Figyeljük meg: a vétek büntetése a halál, feltehetőleg a korai vagy erőszakos halál, míg az látomás mennyi jutalma értelemszerűen a hosszú és gondtalan élet — az ószövetségi Szentírásban, néhány későbbi és bizonytalan utalást leszámítva, nem kapott helyet az élet utáni, a túlvilági igazságtétel, amit pedig ismert sok más korabeli hitvilág, így például az egyiptomi vagy a görög is.

A próféta életének eseményeiről csak nagyon keveset árul el a nevével jelzett könyv. A jeruzsálemi foglyok első tömegével Kr. Pap fia volt, és maga is pap, és talán még szolgált a templomban. Az elhurcoltak egy nagyobb csoportjával együtt Babilontól délre, az Eufráteszbe ömlő Kebár folyó voltaképpen csatorna partján telepedik meg.

Az is kiderül, hogy a próféta látomás mennyi volt, de feleségét korán elvesztette. Haláláról sem tudunk, de aligha érhette meg a fogság végét, a visszatelepülést.

15. Paszkar

Ezékiel működésében a jelképes cselekedetek talán még nagyobb szerepet játszanak, mint Jeremiáséban. S mint elődjének, neki is a romlást, a katasztrófát kellett érzékletesen ábrázolnia. Ennek kapcsán igen kényelmetlen, fájdalmas és bizarr mutatványokat kénytelen végezni. Hihetőleg furcsálkodás, sőt gúny és nevetség kíséri a játékvárostromot és a Jeruzsálemet ábrázoló téglarajz melletti százkilencven — más fordítás szerint háromszázkilencven!

Szakállát metéli és osztályozza, éjjel kibontja háza falát, és elköltözést színlel, felesége halálát könnytelenül éli át — s mindezt azért, hogy megjövendölje Jeruzsálem végső elestét. Jeremiás is hálátlan feladatot vállalt, amikor éveken át csak az eljövendő katasztrófát hirdette szóval és jelképes tetteivel, de ennek megvolt a maga nagyon is gyakorlati célja mind teológiai, mind politikai szempontból: elrettenteni Júdát az Egyiptommal való könnyelmű kacérkodástól és elfogadtatni vele Babilon hegemóniáját.

Annál kevésbé érthető az a makacsság, látomás mennyi Ezékiel hirdeti ugyanazt a katasztrófát egy évtizeden át — a száműzetésben élőknek! A drága város sorsán ők már sem segíteni, sem rontani nem tudnak. A szomorú vég látomás mennyi tudata, amit ez a makacs prófétálás el akar bennük ültetni, legfeljebb arra jó, hogy elcsüggessze őket!

Mi hát a célja a prófétának, hiperópia technika az Úrnak, aki rajta keresztül szól? A kérdés egyeseket arra a feltételezésre indított, hogy mintegy öt évvel az első elhurcolás után nyugtalanság támadt a Bábelben élő zsidók között.

Valószínűleg egy nagyobb arányú lázadás tört ki a központi hatalom ellen, amelyet ugyan nem a zsidók támasztottak hanem talán valamely hadvezér vagy más jelentős babiloni személyiségde amelyben prófétáik biztatására maguk a zsidók is tevékenyen részt látomás mennyi.

KOZÁK GYULA: HAT KILÓ KIESELBACH-LÁTOMÁS

A lázadást, ha egyáltalán több volt holmi zavargásnál, hamarosan leverték, Jeremiás egyik jóslatából következtetni lehet, hogy Nabukodonozor néhányat ki is látomás mennyi a népet tüzelő próféták közül.

Elképzelhető, hogy e zavargások híre, az egyiptomi bujtogatással összefonódva, keltette azt a balga bizakodást Jeruzsálemben, amely ellen Jeremiás az igaviselés alkalmával lépett fel.

Ugyancsak ennek a bukásra ítélt reménykedésnek az eloszlatására írta Jeremiás a babiloni fogságban élő testvéreknek azt a levelet, amelyben óvja őket a hamis próféták csalfa ígéreteitől, és arra biztatja őket, hogy hosszú tartózkodásra rendezkedjenek be.

1. Hogy miért éppen reprodukciókat tartalmazó anzixokat kezdtem gyűjteni, ma már nem tudom.
2. Doreen Virtue Emberi életünk minden szakaszában érhetnek bennünket földolgozhatatlannak tűnő krízisek, s ilyenkor önzetlenül mellettünk állnak a magasabb világ avatott lényei.
3. Kit ámittok, az sincs veletek: Az Isten.
4. Ady Endre összes versei III.

Ha tehát ez a történelmi feltételezés helytálló, akkor az ezékieli jövendöléseknek megvan az értelmes céljuk, még ha nem nyilvánítják is ki ezt közvetlenül: óvni akarják a fogság népét a könnyelmű és vakmerő lépésektől. Hiszen ha Jeruzsálem eleste elkerülhetetlen, akkor értelmetlen lázadni az Úrtól rájuk mért sors ellen.

Ezek voltunk

Legalább ennyire fontos Ezékiel prédikációiban a vallási mondanivaló, amely egybehangzik Izaiás és főként Jeremiás tanításaival: a zsidóság önmaga tehet sorsáról, mert bűneivel makacsul magára idézte az Úr haragját, és az addig nem csillapul, amíg szét nem zúzza gőgjüket, s önhittségük zálogaként Jeruzsálemet és a szentélyt. Korholását a próféta vaskosan szemléletes allegorikus történetbe foglalja, amikor Izraelt és Júdát két parázna nővér alakjában személyesíti meg.

A hagyományos értelmezés szerint az első arra céloz, hogy Jeroboám óta Izrael önálló szentélyekben áldozott, a második pedig azt jelenti, hogy az Úr látomás mennyi, szentélye Jeruzsálemben található.

Ozeás óta általános, hogy az Úr és a zsidóság kapcsolatát a házassági kötelékkel jelképezzék a próféták, s ennélfogva a bálványozást házasságtörésként, szajhálkodásként jelenítsék meg. Ezékiel annyiban fejleszti tovább elődei szemléletes előadását, hogy a jelképrendszerbe sikerül a zsidóságnak úgyszólván egész történetét belefoglalnia. Mindössze annyi a pontatlanság, hogy a két zsidó állam közti meghasonlást a kezdetektől, az egyiptomi tartózkodástól fogva meglévőnek tekinti.

A házasság, amellyel az Úr a két nővért magához csatolja, nem más, mint a szövetségkötés a Sínai-pusztában. A többi célzás már a kettészakadt ország két felének politikai és vallási tévelygését allegorizálja.

Új szeretőik az asszírok, illetve Júda esetében a babiloniak is, míg a parázna nővérek még hűtlenségükben látomás mennyi hűtlenek, mert hajdani szeretőikhez, az egyiptomiakhoz is vissza-visszasomfordálnak. Fajtalanságuk büntetését nem kerülhetik el, megcsalt szeretőiknek engedi át őket férjük, hogy a maguk törvényei szerint üljenek ítéletet felettük. Ennek a prófétai ostorozásnak ugyancsak kettős célja van. Az egyik: elriasztani honfitársait a bálványozástól, amelyre az idegen környezetben élők még könnyebben érezhetnek hajlandóságot.

A másik és alighanem még fontosabb: eloszlatni a fogság népében azt a bénító érzést, hogy vereséget szenvedett az Úr, gyengének bizonyult az idegen istenekkel szemben.

Könyv: Angyal látomások (Doreen Virtue)

Nem Marduk és Bél és Szin és a többi babiloni istenség aratott diadalt, hirdeti Ezékiel, mert nem is valódi istenek ezek. Az Úr szándékai szerint történik minden, ő adta hűtlen népét az ellenséges nemzetek kezére, hogy keményen megbüntesse, és hatalmát megbizonyítsa előtte. Ha azonban megbánják tévelygésüket, és felhagynak ostoba kérkedésükkel, látomás mennyi a katasztrófát a fejükre idézte, akkor az Úr is megkönyörül rajtuk.

Jeruzsálem elesett, a nép javának maradéka is a fogság földjére került. Tudja az Úr, és tudja Ezékiel, hogy a kétségbeesés és reménytelenség lépcsőin nem lehet ennél mélyebbre szállni a végső önfeladás veszélye nélkül.

Most már nem a fenyítésre és vészterhes intelmekre van szüksége a zsidóságnak. Az ezékieli jövendölésekben ettől fogva a vigasztalás és a boldogabb jövő ígérete lesz a vezető szólam.

A gondatlan pásztorokat, akik a nyáj vesztét okozták, fejedelmeket és királyokat, megfosztja tisztjüktől az Úr, nem lesz hatalmuk a jövendő boldogabb országában.

A pásztor és a nyáj hasonlata — nem ennyire politikai értelemben — majd Krisztus igehirdetésében fog újra felhangzani.

A Dávidra azaz dávidi eredetű szabadító királyra való célzást teljes joggal számíthatjuk a messiási jövendölések közé. Ezékiel egyvalamiben nemcsak folytatója elődeinek, de túl is szárnyalja őket: ő a nagy vizionárius, aki előtt az Úr hatalmas látomásokban tárja fel a jövőt és az isteni lényeg szent titkait. A csontok mezejéről szóló vízió a biztatás szellemében fogant: ha az Úr képes a kiszikkadt csontokat is hússal-vérrel-inakkal borítani és leheletével életre támasztani, akkor Izrael házát is megújíthatja és dicsőbb látomás mennyi támaszthatja, visszaadva neki őseik földjét.

Ennél a csontmezei képnél különösebb és sokértelműbb az a látomás, amely a Kehár folyó mellett éri a prófétát a száműzetés harmincadik évében, vagyis Kr.

Más olvasat szerint tizenharmadik év értendő, tehát Fantasztikus, zsúfolt és részleteiben nehezen érthető a kép, amelyet a próféta elénk rajzol. Annyi bizonyos, hogy különös lények által megtámasztott mennyezetről emelvényről? A trónust, illetve a trónus emelvényét tartó lények leginkább Izaiás látomásának kerubjaihoz hasonlítanak több pár szárnyukkal — amott három, itt két pár szárnyuk van —; különös a négy irányba tekintő négyféle arc.

Egy arcuk emberi, három pedig állati formájú. A bika, az oroszlán és a sas mind fenséges állat, az erő és hatalom jelképei, istenek megjelenési formái vagy kísérői. A feltűnésüket kísérő vihar, a villám és a tűz ugyancsak az isteni hatalom megnyilvánulásai. Mindez jól megfér az ókori Közel-Kelet képzetvilágával és vallási látomás mennyi. A meghökkentő és bizarr többlet az, hogy e lényeknek kerekük van! Úgy tűnik, hogy mindegyiknek egy-egy, a krizolit nevű ékkőből való, és e kerekek egymásban vannak vagy egymást áthatják — ez oly elvontan hangzik, hogy nehéz is magunk elé képzelni.

Minden szüntelen mozgásban van e képen, mint a villámok cikázása, minden egyszerre több irányban mozog, az anyagot lélek hatja át… Igazában nem is lehet csodálni, hogy kapva kaptak a jeleneten azok, akik szerint az emberi történelem hajnalán és később is gyakran megfordultak a Földön más égitestek űrutazói.

Szerintük Ezékiel olyasmit látott, látomás mennyi a Hold-lakók láthattak volna — ha lennének ilyenek —, amikor az Apolló űrkompja kigyújtotta fékezőrakétáit, és megközelítette a talajt felhő, tűz és villámokmajd az űrhajósok a kerekes holdjárművel első útjukra indultak.

Hitekkel és babonákkal nehéz vitázni. Erich von Däniken és a hozzá hasonló élénk fantáziájú áltudósok úgy tartják, hogy a modern földi ember szédületes technikai és tudományos eredményei nem fejlődhettek ki csak úgy, néhány évezred alatt a kőeszközöket csiszoló egyszerű kezdetekből; nem, ezeket más bolygókról ideruccant, fejlettebb civilizációjú lények plántálták látomás mennyi a Föld-lakók elméjében.

Az ilyen állítólagos Földön kívüli látogatások bizonyítékait igyekeznek látomás mennyi kimutatni azték domborműveken, a Nazca-fennsík rajzolataiban és hasonló emlékekben, többek közt Ezékiel látomásának bizarr részleteiben is. Csak éppen a maguk logikájának vonalán nem haladnak végig: azok a bizonyos látogatók honnan szerezték a maguk magas szintű technikáját?

Őnáluk talán egy harmadik égitest látogatói jártak volt annak előtte?

SZI Akadémia - SZI Kommunikáció - A csoda nem csak 3 napig tart - Látomás

No és amazok milyen eredetű technikát közvetítettek nekik? Ezen a vonalon a végtelenségig mehetünk, mégsem kerülhetjük meg a következtetést, hogy mindez egyszer kifejlődött valahol — nem egyszerűbb akkor ezt a fejlődést a Földön elképzelni, ahol minden egyes állomását szépen nyomon követhetjük?

Ahogy a kerubarcok állati jegyei fellelhetők az ókori egyiptomi szfinxeken és különféle mezopotámiai ábrázolásokon, ugyanúgy a kerék is jól ismert kelléke a királyi méltóságot hirdető ókori díszes harci szekereknek. Ami a látomásban meghaladja a köznapi tapasztalatot, az legfőképp a valós elemek dús képzeletre valló összekapcsolásának tulajdonítható, és egyáltalán nem hat meglepőnek egy egzaltált lelkületű és zabolátlan fantáziájú próféta esetében.

Az sem kétséges, hogy a nagyszabású jelenésnek fontos vallási mondandója van, azon túl is, hogy képszerűen igyekszik megjeleníteni a minden képzeletet felülmúlót, Isten fenségének mérhetetlen nagyszerűségét.

Mégpedig azt közli, hogy Isten dicsősége az idegen földön is megnyilatkozik. Kétszeresen is jelentős ez. Másfelől ismételt biztatás a fogság népének, hogy ne csüggedjen Jeruzsálem pusztulása után sem, hiszen az Úr itt van velük, a Kebár partján, Tell Ábibban vagy bárhol, ahol a nevét segítségül hívják.

Az Ezékiel könyv látomás mennyi kettőn kívül még két további nagy látomásról számol be, amelyeket nem foglaltam bele szövegembe. Az egyikben a lélek Jeruzsálembe ragadja a prófétát, és ott a templomban hasonló formában jelenik meg előtte az Úr dicsősége, mint a Kebár folyó partján; azaz dublettről van szó, párhuzamos elbeszélésről, ami nem ritka a Bibliában.

A másik, nyolc fejezetre terjedő látomásban ismét Júda földjére ragadtatik a próféta, és látomás mennyi az Úr megmutatja neki a majdan újjáépülő templomot, a romjaiból feltámadó Jeruzsálemet és az újonnan benépesülő szent földet. A beszámoló látomás keretébe van illesztve, ám ez csak irodalmi fikció, látomás mennyi e Gogol új jövőképe nyomát sem találjuk a többi látomás képszerűségének és izgalmas, zaklatott grandiozitásának.

Oldalakon át, aprólékosan méretezett leírását kapjuk a templom épületének, beosztásának, a felszerelésnek; a majdani szertartások és ünnepélyek szabályozásáról és a földnek a törzsek közötti felosztásáról olvashatunk.

Ez az utolsó ötöd talán látomás mennyi eredetű toldalék a könyvben, és a templomi kultusz iránti különösen érdeklődő papi szerkesztők és írók kezétől származhat.