Látás orvos nincs. Programozott vírusokkal a látás visszaadásáért – Roska Botond-interjú | Klubrádió

Nincs perifériás látásom, lehet ezen segíteni? - Az orvos válaszol

A világon mindenütt tudnak a magyar agykutatásról — interjú Roska Botonddal Roska Botond Svájcban élő neurobiológus, aki kutatásait az emberi látás visszaállításának szenteli. Még azokon a betegeken is lehet valamennyit segíteni, akiknek a komplett látóidege hiányzik. A nemrég kiemelkedő privát és kantonális támogatással alapított Látás orvos nincs Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatójával annak kapcsán beszélgettünk, hogy idén ő vehette át Magyarország legrangosabb kitüntetését, a Magyar Látás orvos nincs István-rendet.

Gilicze Bálint Hogyan fogadta a hírt? Nagyon váratlanul ért, eszembe sem jutott, hogy Magyarországról fogok kitüntetést kapni, hiszen 25 éve máshol élek, máshol dolgozom.

A szemtornával megmenthető a látásom? (Vagy csak a szemeimet fogom forgatni?)

A nagykövet úrtól kaptunk egy telefonhívást, aki burkoltan megkérdezte, hogy elfogadnék-e egy kitüntetést a köztársasági elnök úrtól. Nem is tudtam, hogy mi az, és július közepén érkezett egy levél, hogy a Szent István-rendről van szó.

Roska Botond, neurobiológus, a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója véletlenül kezdett foglalkozni a problémával. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az átbuherált vírusokról és a legnagyobb félelmekről. Olyan vakság, amin egyáltalán nem lehet segíteni, nem létezik.

Nagyon hálás vagyok érte, soha ennyire nem örültem díjnak, mint látás orvos nincs, mert a többi díj — talán ilyen nemzetközi díjam van az Egyesült Államokból, az Európai Unióból és Svájcból — mind szakmai díj, amit azért kaptam, mert a kutatócsoportom valamit csinált, amit értékeltek. De ez a magyar díj egész más. Én magyar ember vagyok, Magyarországon nőttem fel, Magyarországon formálták a szüleim, a tanáraim a gondolkodásmódom, és nagyon jólesett, hogy ez a közösség rám gondolt.

A látás természetes javítása

Annak alapján azonban, amit a kutatásairól nyilatkozott, a terápia nem csak távoli álom. Többféle terápián dolgozunk, és közülük az egyik 13 év után elérkezett a klinikai próbákhoz. Ahhoz azonban, hogy megvilágítsam a módszer hátterét, érdemes visszaugranunk az időben a kutatásaim kezdeteihez.

A betegség gyógyíthatatlan, világszerte mintegy millió embert érint. Jellemző szemészeti tünete, hogy a makula sárgafolt degenerációban szenvedő éppen azt nem látja, amire nézni szeretne.

A kísérleti állatokból ki lehet operálni a retinát, mely lényegében kiteríthető, mint egy pokróc. Ha ennek az egyik oldalára, a fotoreceptorokra fényjeleket — például egy videót — vetítünk, a másik oldalon tudjuk mérni, milyen aktivitást mutatnak a különböző sejtek rétegei, végül pedig az információt az agyba továbbító látóideg. Ezekből a mérésekből világossá vált, hogy a retina sokkal több egyszerű fényérzékelő eszköznél, inkább egy intelligens számítógépnek tekinthető, amely az érzékelt képet 30 különböző, más képpé alakítja, és ezt az információt küldi tovább az agy felé.

Orvosi biofizika

Korábban olvastam róla, hogy a retinában már megtörténik az élek, tehát a nagy kontrasztú átmenetek detektálása. Ezt is Önök fedezték fel?

Canción original del Dr Hamer, para sanar. (una hora) 432Hz

Az éldetektálást már korábban leírták, mi viszont kimutattuk, hogy még legalább egy tucatnyi különböző dolgot csinál a retina, és a nyúl retinájával kapcsolatban azt is egészen pontosan leírtuk, hogy melyek ezek a funkciók.

És persze az éldetektálás egy hangzatos szó, de hogy ez pontosan mit jelent, azt mi írtuk le, felállítva a folyamat pontos matematikai modelljét.

Önnek ajánljuk

Ez volt az első szakcikk, amely megmutatta, hogy a retina nem egy feladatot végez el, hanem nagyon sokat egyszerre, és különböző dolgokat detektál a bejövő információból. Gondolom, a retina működésének megértése mellett más is kellett ahhoz, hogy az elvesztett látás visszaadásán kezdjen dolgozni.

Ugyanebben az évben egy Napfogyatkozás látása York-i kollégám publikált egy cikket, amelyben megmutatták, hogy ha kivesznek legyekből három gént, és ezeket beteszik egy másik sejtbe, akkor ez a sejt fényérzékeny lesz.

Amikor elolvastam a cikket, abban a pillanatban rádöbbentem, hogy ha én ki tudnék fejleszteni egy módszert, amivel ezeket a géneket be tudnám vinni egy adott típusú sejtbe a retinában, akkor egy vak retinában folt elmélet látás tudnám hozni a látást.

Versbe szőtt egészség

Ez ben egy ötlet volt, de akkoriban nem volt olyan módszer, amivel be tudtuk volna vinni a sejtekbe ezeket a géneket egy emberben. Így hát elmentem a Harvardra, és elkezdtem virológiával foglalkozni, hogy megtudjam, hogyan lehet géneket bevinni különböző sejtekbe. Még ebben az évben kijött egy másik módszer, amelyben már csak egy gént kellett átvinni, és ez az egy gén is fényérzékennyé tudott tenni egy sejtet.

Ekkor éreztem úgy, hogy itt az ideje, hogy mi is elkezdjünk ezzel foglalkozni. A laboromban ma nagyjából harmincan dolgoznak — a csapat egyik fele alapkutatással foglalkozik, a másik fele pedig új terápiák kifejlesztésével.

Egy teljesen vak egéren meg tudtuk mutatni, hogy visszanyertük a fényérzékelést a retinában, és az állat bizonyos látástól függő viselkedéseket el tudott végezni. Jól értem, hogy ezek a bipoláris sejtek hétköznapi idegsejtek, nem fényérzékeny sejtek?

A látás ugyan nem korrigálható lencsék vagy műtét nélkül, néhány alapvető módszerrel önállóan is javíthatjuk látásunkat és szemeink egészségi állapotát. A látás természetes javítása A látás természetes módon történő javításának legjobb módja, ha megadja a szemeinek, amire az egészséghez szükségük van. Ha rendszeresen tápláló ételeket és vitaminokat vesz magához, elősegítheti szemei — és általában a teste — csúcsteljesítményét. Vitaminok és antioxidánsok Két elterjedt vitamin és antioxidáns is létezik, amelyről kimutatták, hogy elősegíti a látás javítását. Ezek a következők: A-vitamin ha kevés van belőle, csökken a rodopszin nevű pigment szintje, amely elengedhetetlen a gyenge fényviszonyok melletti és éjszakai látáshoz ; lutein.

Igen, ezek egyszerű idegsejtek, soha nem válaszoltak a fényre, de a fotoreceptorok után ezek alkotják a retina második rétegét — a következő rétegben pedig az úgynevezett ganglionsejteket találjuk. A bipoláris sejtek egyszerűen továbbítják az információt, vagy itt már sor kerül valamilyen mértékű feldolgozásra? Itt már elkezdődik a feldolgozás, tehát ha nem a fotoreceptorok fényérzékenyek, hanem a bipoláris sejtek, akkor bizonyos látási funkciókat már elvesztünk, de még nem az összeset.

Ez már nem lesz olyan látás, mint ha a fotoreceptorok működnének. Azonban ez még mindig jobb, mint ha a ganglionsejteket tennénk fényérzékennyé, ugyanis minél feljebb megyünk az architektúrában, annál rosszabb látást fogunk kapni.