Látás ismerete az ember számára. Navigációs menü
A látás jelentősége A fényre specializálódott érzékeny sejtek, szövetek, majd egy bonyolult szerv —a szem— alapvetően fontos információkat közvetít az élőlényeknek.
A látás tájékoztat nemcsak a közeli, hanem a távoli tárgyakról és a mozgásokról is. A látvány differenciáltsága és információgazdagsága nyújtja a legnagyobb segítséget a tárgyi világban való eligazodásunkhoz.
Idegbántalmak, neuropátia, neuritis, neuromyelitis, mint a működésváltozás eszköze a biológiában
A világ megismerésének számunkra a látás a legfontosabb útja, érzékszerveink közül legkevésbé szívesen alighanem a látásunkról mondanánk le Sokkal inkább az történik, hogy amikor ránézünk egy tárgyra, mintegy 'kinyúlunk' érte a tekintetünkkel. Mint valami láthatatlan ujjunkkal, körültapogatunk vele a térben, kinyúlunk a távolabbi helyekre, ahol valami tárgyra bukkanunk, megérintjük a felszínét, kinyomozzuk a határait, megvizsgáljuk az anyagát. A látás, az észlelés kifejezetten aktív tevékenység.
Döntő jelentőségű, hogy nemcsak sok, hanem egyidejű szimultán információhoz látás szédült fejjel a látványból. A látókéreg megnagyobbodása lehetővé teszi számunkra a látott képek elraktározását, a vizuális memória megkönnyíti az összehasonlítást, és az asszociáció segítségével az ismeretlen, új látványok feldolgozását is.
Sötétben a tér beszűkül, hiszen nem látunk messzire, látás ismerete az ember számára tűz pedig, ami elűzi a sötétséget, a rituális-mágikus tevékenységek egyik legősibb eszköze lett.
A természetben élő, annak kiszolgáltatott ember számára a fény többet és mást jelentett, a fény hiánya rémísztőbb lehetett, mint ma, a városi civilizációban. A fény várása minden vallásnak, még a legkezdetlegesebb kultusznak is része, a mitológiákban a világ teremtése a fény megteremtésével kezdődik.
A fény ünnepei téli és nyári napforduló, tavaszi és őszi napéjegyenlőség évente ismétlődő közösségi rítusokra ad alkalmat. Ezzel szoros összefüggésben az ünnepekhez mindig több fény és színesség társul. Látás és nyelv Az emberi nyelv létrejöttéről számos elmélet született, a mi szempontunkból figyelemreméltó Bickertonéaki szerint a nyelv kialakulása szoros összefüggésben lehet fejlett látásunkkal.
Függetlenül attól, hogy súlyos myopia szenved-e vagy sem, viseljen lencséket Binokuláris látás.
Az ember ősei több egyidejű információhoz jutottak látás útján, mint más élőlények a hallás ill. A sokféle színű, különböző távolságban lévő, mozgó formákat egyszerre látó emberős agyának egyre nagyobb területei foglalkoztak a látvány feldolgozásával.
Evolúciós előnnyel járt a kíváncsiság és a jó megfigyelő képesség, ahogy ma a csecsemőknél és kisgyerekeknél is az intelligenciára következtetünk ezekből a tulajdonságokból. A látásfeldolgozás miatt megnövekedett emberi agyban alakult ki a magas szintű kategorizálás képessége. A környező világ tárgyairól, jelenségeiről alkotott belső kép —a reprezentáció— az emberi gondolkodást és a nyelvet közvetlenül megelőző állomás az ún.
Látás- és színpercepció.
